Freedom!
Az az igazság, hogy Jordan Vogt-Roberts fantasztikus gyerekfilmjét a mai tizenéves generáció sem érteni, sem átélni nem fogja tudni. Ezért kicsit sajnálom őket. A Nyár királyai ugyanis hosszú idő óta az első olyan ízig-vérig nyers, kalanddal zsúfolt tinifilm, amely annak minden bájával, makacsságával, abszurditások és túlzások közepette humorával, drámájával mindvégig őszinte bír maradni.
A vicces - egyben ironikus - az, hogy a több, mint harminc év elteltével feldolgozott horrortörténeti mérföldkő számomra épp ugyanott, ugyanabban hibádzik, mint a modern változat. Annak ellenére, hogy Fede Alvarez, bemutatkozásában bőségesen mer változtatni, még ha ugyan csak apróságokról is beszélünk, kijelenthetjük, hogy a kétezer-tizenhármas Evil Dead szarik a kompromisszumokra. Még jó. Ugyanakkor hiába minden, mert néhány kiemelkedő, élvezetesebb momentumtól eltekintve ez is unalmas, száraz, és feszültségtelen, mint a franc.
Még be sem hegedtek a Twilight okozta lelki sebek…
Még fel-feldereng rémálmainkban Bella savanyú képe és Edward rikító csillámteste…
Még javában igyekszünk feldolgozni mindazt az érzelmi törést, amivel Stephenie Meyer vámpírkultuszt gyalázó sorozata éveken át sokkolta szürkeállományunkat…
Még fel sem száradt a könnyünk, amit eme megindító franchise búcsúja csalt ki szemeinkből… - Ja, ilyen nem volt.
De mindegy is, mert máris itt a következő fájdalmasan kínos szerelmi történet, amit a természetfeletti vonal beleerőszakolásával próbálnak érdekesebbé, különlegesebbé és mindenek felett eladhatóbbá tenni.
Bekövetkezett az, amitől titkon mindannyian rettegtünk: a Twilight-klónok támadása megkezdődött. Hölgyeim és uraim, itt vannak az igézők!
Toriyama Akira, a shounen manga és anime istene végtelennek tetsző idő után újra tollat ragadott, s élete legnagyobb művéhez, a Dragon Ball Z-hez nyúlva egyből egy másfél órás movie-val örvendeztette meg rajongóit. Az Istenek harcára keresztelt eposz pedig tökéletes példája annak, hogy a mester miért is hagyta abba annak idején a sorozatot: mert bizony egyszer a legnagyobb zsenik is eljutnak arra a pontra, amikor kifogy az ötlettáruk.
Robert Hansen.
Egyszerű pék, szerető férj, gondoskodó családapa és az anchorage-i közösség megbecsült tagja. Szabadidejében szívesen vadászik medvére, farkasra, szarvasra… de legfőképpen prostituáltakra.
Robert Hansen Alaszka történetének „legtermékenyebb” sorozatgyilkosa.
Hölgyeim és uraim, kérem, foglalják el helyeiket! A most következő műsorszámot Sam Raimi prezentálja:
(indulhat a függöny!)
Az 1900-as évek hajnalán járunk. Egy szebb napokat is látott vándorcirkusz épp a maroknyi érdeklődő zsebeiből igyekszik néhány petákot kicsalogatni. Köztük van Óz is, a hatalmas varázsló.
Nem, ez így nem igaz.
Óz ugyanis egyáltalán nem hatalmas varázsló, sokkal inkább egy önző, haszonleső, szélhámos nőcsábász, aki olcsó bűvésztrükkökkel és a „nagymamája zenedobozával” csajozik, miközben sikerről, gazdagságról és nagyságról álmodozva észre sem veszi, milyen kimagasló tehetséggel taszít el magától szerelmet, barátot, kollégát s mindent, ami fontos. Még az életét is majdnem eldobja egy futókaland miatt, ám a sors ad neki még egy esélyt, hogy bebizonyíthassa, nem is olyan rossz ember ő, és a tomboló hurrikán gyomrába keveredő hőlégballonját egy ismeretlen világba repíti.
Hölgyeim és uraim, készen állnak egy varázslatos utazásra? Akkor tessenek jó erősen kapaszkodni, mert rázós utunk lesz!
Van egyfajta aranyos báj abban, amikor a b-filmekben csak úgy ropognak, a karakterek szájából azok a híres-nevezetes klisémondatok melyekre filmeket lehet alapozni. („Minden rendben lesz”, „meg fogjuk találni”, „ne tedd, túl késő” – és társai.) Hiszen ezek a dialógusok szükségesek ahhoz, hogy kiékeljék azokat a lyukakat, amelyek ott tátongnak a menekülés, a csákánnyal való vérontás, a fejlövés és a cgi-vel prezentált látványosságok képkockái között. Amolyan időkitöltők, amelyek azt hivatottak előidézni, hogy az ember mégiscsak egy filmet néz. Aranyos párbeszédek.
Persze ettől a lényeg nem változik: mindenki arra kíváncsi, hogy mitől lett egy óriási jégtömb a Föld helyén, a poszt-apokaliptikus pusztulás vizuális gyönyörűségeire, illetve a lecsiszolt fogú, embertelen, kannibállá korcsosult népség őrjöngésének visszaverésére, leigázására. Ja, igen, bocs, ez már a The Colony cselekménye.
The Walking Brad
U-NAL-MAS.
Így, nagybetűkkel, szótagolva, ponttal a végén.
Nem erre számítottál? Nem csoda, hisz’ a két órán keresztül maximális fordulatszámon pörgő film semmit nem akar a véletlenre bízni, így már az első percekben kitör a káosz, melynek epicentrumában a gyanútlanul autózgató, idétlen hajú Brad Pitt és boldog családja rögtön felveszi az eszelős ritmust, hogy mentse a menthetőt. A gátakat átszakító, megvadult víztömegek hullámaiként előretörő zombisereg azonban úgy lepi el az utcákat, mint egy izgő-mozgó szőnyeg, ami megállíthatatlanul hömpölyögve borítja el a világot egyik pillanatról a másikra. A pusztuló bolygó lélegzetelállító a maga romlott szépségében. Lesújtó, de egyben gyönyörű, ahogy a városokat felfalja a halál és a rothadás, s ahogy a pokoli lángnyelvek között mégis megpróbál utat törni magának az élet, a remény utolsó szikrájába kapaszkodva.
Ki az a Gatsby?
GATSBY.
Egy név, ami csupa nagybetűkkel szerepel a New York-i lapok hasábjain.
Egy név, amiről mindenki hallott, ám tulajdonosát annál kevesebben látták.
Mégis róla beszél az egész város. Az emberek különféle mendemondák ellentmondásos szövevényeit fonják titokzatos alakja köré.
Ki lehet ő?
Egy herceg? Bérgyilkos? Háborús hős? Császári leszármazott? Netán mindez együttvéve? Vagy egyik sem?
Ki az a Gatsby?
Tudni akarod, öreg harcos?
Animált zöldségben kevés a vitamin
Hé, te ott! Igen, hozzád beszélek, te könnyen befolyásolható korban rügyező kis lurkó, kinek romlatlan gyermeki lelke még fogékony a szépre és a jóra. Jól figyelj, mert nagyon fontos dolgot szeretnék kérni tőled! Szeresd, csodáld, tiszteld és óvd a természetet, hisz’ a magasra nyúló fák, a zöldellő bokrok és a színpompás virágok rengetege olyan csodákat rejt, amikről fogalmad sincs. Márpedig ahhoz, hogy észrevedd ezeket az aprónak tűnő, ám annál jelentőségteljesebb csodákat, csak egy egészen egyszerű dolgot kell tenned.
Nyisd
ki
a
kurva
szemeidet.
És ha már kinyitottad, tegyél elé egy 3D szemüveget is, hogy megnyílhassanak előtted a természet értékeinek varázslatos dimenziói.
