Ahhoz képest, hogy hány millió rajongó vágyálma teljesült ezzel a sorozattal, meglepően semmitmondó rajttal indult útjára a Dragon Ball Super. Ami persze nem jelent semmit, hiszen se hosszú-, se rövidtávú következtetéseket nem lehet levonni egyetlen röpke epizód alapján. Annyi biztos, hogy Goku és társai visszatértek a tévéképernyőkre, és ez már önmagában is olyan hihetetlen, hogy nem igazán húzhatjuk a szánkat. Amit egyébként nincs is miért húzni, hiszen ha visszaemlékeztek, a Dragon Ball Z is hasonlóan lagymatag kezdés (a bébi Gohan bömböléséről szólt kb. az egész első rész) után forrta ki magát azzá a sorozattá, ami végül 291 x fél órát vett el az életünkből, és mi ennek egy percét se sajnáltuk, és nem sajnáljuk azóta sem.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Dragon Ball Z a ’90-es években a világ legnépszerűbb rajzfilmsorozata volt (teljesen megérdemelten), ami GT alcímmel kapott ugyan egy folytatást 1996 és ’97 között, ám ahhoz már a sorozat atyjának, Toriyama Akirának nem sok köze volt – nem is lett valami jó. Most azonban milliók álma válhat valóra, Goku és barátai ugyanis visszatérnek a tévébe, hogy újra rendet tegyenek a galaxisban. A Dragon Ball Chou, azaz Dragon Ball Super névre keresztelt új széria a Z közvetlen folytatása lesz, ráadásul Toriyama mester személyesen fog felelni a történetért. Túl szép, hogy igaz legyen? Akkor ezt kapjátok ki: júliusban már el is kezdik vetíteni Japánban.

Ne szólj be, mert átpofozlak a jövő hétre!

A Dimps fejlesztőcsapata meghallgatta a Dragon Ball rajongók évtizedes imáit, és végre olyan játékot készített, ami méltó a címéhez. Ráadásul voltak olyan jófejek, hogy a PC-sekről sem feledkeztek meg, így mostantól minden DB-fan szobájában harsoghat a Kamehameha!

Bár a cosplay a ’90-es évek óta világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend, idehaza még mindig elég nehezen veszi be az átlagember gyomra a különféle hajmeresztő jelmezekben pózoló polgárok látványát. Pedig megfelelő mennyiségű önbizalommal, bátorsággal és kreativitással, no meg persze egy kis őrültséggel felvértezve baromi jó móka lehet kedvenc anime\manga\képregény\film\videojáték\stb. karaktereink bőrébe bújva totál átszellemülten menősködni a civilek között, de legalább ilyen jó móka kedvenc anime\manga\képregény\film\videojáték\stb. karaktereink megelevenedett létformáival fényképezkedni. Míg Japánban lépten-nyomon cosplayesbe botlani, addig itthon ez a hobbi – vagy inkább életforma – a különféle képregényes vagy animés fesztiválokra korlátozódik. Hogy mennyire jól nyomják egyesek, az az alábbi képre kattintva felnyíló galériából kiderül; a téma ezúttal a Dragon Ball, azaz Dragon Ball cosplayesek szerte a világból. (Van köztük hazai gyöngyszem is, ki ismeri fel?)

Toriyama Akira, a shounen manga és anime istene végtelennek tetsző idő után újra tollat ragadott, s élete legnagyobb művéhez, a Dragon Ball Z-hez nyúlva egyből egy másfél órás movie-val örvendeztette meg rajongóit. Az Istenek harcára keresztelt eposz pedig tökéletes példája annak, hogy a mester miért is hagyta abba annak idején a sorozatot: mert bizony egyszer a legnagyobb zsenik is eljutnak arra a pontra, amikor kifogy az ötlettáruk.

A Dragon Ball Z vége után Toriyama letette a tollat és a ceruzát, a sorozatot pedig lezártnak tekintette, nem úgy, mint a stúdió, aminek fejesei még láttak lehetőséget a franchise-ban, ezért a DBZ záró epizódja után egy héttel máris műsorra tűzték a Dragon Ball GT első részét. A cím jelentése nem teljesen egyértelmű, a Grand Tour (Nagy utazás) vagy Galaxy Touring (Utazás a galaxisban) mellett még számtalan variáció létezik, aminek a GT a rövidítése lehet, egy dolog biztos: a cím valamilyen űrbéli utazásra utal.

A sorozat munkálataiban Toriyama már nem igen vett részt, csupán néhány karaktertervvel és apróbb beleszólásokkal látta el a produkciót. Az új írók az első Dragon Ball sorozat nyomdokain indultak el, ezért szinte teljes egészében visszahozták a sikerreceptet, és a 10-20 részeken elnyúló küzdelmek helyett inkább a humorra és a kalandokra helyezték a hangsúlyt. Son Gokuból a kristálygömbökkel újra kisgyereket csináltak, és visszahozták első nagy ellenségét, Pilaf herceget, ill. annak csatlósait. A helyszínt az űrbe helyezték át, ahol különféle bolygókon kerülnek mindenféle kalamajkába hőseink, de természetesen a harcokat sem vetették el, bár azok inkább a sorozat második felében kaptak nagyobb szerepet. A szuperharcosokat pedig még tovább fokozták, Goku és Vegita már a 4. fokozatot taposták a GT-ben.

Nem kellenek dollármilliók, meg nem kell Halivúd, mert ha van kreativitás és lelkesedés, akkor olyan videókat lehet összedobni, amik lazán odaverik az Evolutiont, hangulatban meg mindenben. Íme egy példa:

A Piccolo felett aratott győzelme a világ legerősebb emberévé avanzsálta Gokut, amivel elérte kezdeti célját, innen már nem nagyon lehetett tovább fejlődni. Toriyama azonban lehetetlent nem ismerve kitalálta, hogy ha hősének már nincs ellenfele a Földön, akkor majd hoz neki az űrből. Több utalást is tett már a sorozat elejétől fogva arra, hogy Goku csecsemőkorában egy űrhajóban érkezett bolygónkra, ráadásul az emberekre nem túl jellemző módon egy majomfarok nőtt ki a hátsójából, ami különleges varázserejénél fogva minden teliholdkor arra kényszerítette tulajdonosát (már amennyiben ránézett a Holdra), hogy egy óriási gorillává változva pusztítson el mindent, ami él és mozog. Ez pont kapóra jött Toriyamának, hogy új irányba lendítse sorozatát, ezért megalkotta a csillagharcosok népét, akik a világűr rettegett harcosaiként váltak hírhedtté, mígnem egy napon az egész nép rejtélyes körülmények között kihalt. Csupán négy túlélő maradt, melyek közül az egyiket még csecsemőkorában küldték a Földre, azzal a céllal, hogy amikor felnő, pusztítsa el a bolygó lakosságát. Ám a kis Son Goku a fejét beverve minden emlékét elveszítette származásával és küldetésével kapcsolatban, így a Dragon Ball Z kezdetekor érkező csillagharcos – aki azért jött, hogy visszavigye Gokut népe utolsó élő tagjaihoz - meglepetten tapasztalta, hogy a fiú nemhogy nem végzett az emberiséggel, de még védelmezi is őket.

Miután a Harcművészetek Nagytornája meghozta a várva-várt sikert, Toriyama ahelyett, hogy kényelmesen hátradőlt volna karosszékében, máris azon kezdett el tanakodni, hogy miként is lehetne folytatni a történetet? A Jackie Chan-filmek mellett nagy rajongója volt a videojátékoknak is; főleg a Spartan X nevű bunyós játékra volt rákattanva, melyben a jobbról-balról érkező rosszfiúkat kellett elnáspángolni. Tetszett neki az egyre erősödő ellenfelek rendszere, ezért valami hasonlót szeretett volna belevinni a sorozatba.