Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg


George Pelecanos: Feketén fehéren

2011.12.27. 16:03 Gevin

"A ma élő legnagyobb amerikai krimiíró." - Stephen King

Igazából ez az idézet vett meg igazán. George Pelecanos a The Wire (A drót) című tévésorozatban közreműködött íróként, ami tekintve, hogy máig az egyik legjobb krimisorozat szintén jó referencia - amiért mellesleg díjat is nyert. A Feketén Fehéren mindezt alátámasztva taszítja bele a nézőt Washington drogos mocskába, miközben azért felfed néhány jellemvonást, amelyekkel ezt a helyet ugyanolyan szerethetőnek és kedvesnek ábrázolja, mint amennyire gonosz és korrupt. Egy fekete és egy fehér férfi összetalálkozása egy tisztázatlan gyilkosság hátterében, amely mindkettejük életében fordulóponthoz vezet. Legyen az szívderítően mosolyra fakasztó, vagy keserűen depresszív.

Derek Strange egy megkopott, erős fizikumú, vén magánnyomozó, aki imádja a klasszikus westernt és az azokhoz írt zenéket. Saját irodát vezet - amire felettébb büszke - ahol egy Ron nevű divatmániás fiatal kigyúrt srác a társa - aki mindig többet foglalkozik saját magával, mint az ügyeivel - és egy szemrevaló középkorú hölgy, Janine a titkárnője. Rutinos szakmabeli volt kopó, aki pontosan ismeri a várost. Derek fekete.

Terry Quinn egy csapzott, indulatos fehér fickó, aki egy könyvesbolt tulajdonosa. Egykoron zsaru volt. Jó zsaru. Addig a pillanatig, amíg le nem lőtt tévedésből egy szolgálaton kívüli fekete zsarut az éjszaka közepén, aki ittasan, tajtékozva a dühtől rátámadt egy másik férfira, állítólag azért mert az illető közterületen hugyozott. Quinn-nek nem volt tudomása róla, hogy az illető zsaru. Miután ez a Chris Wilson névre hallgató fekete civil rendőr egy Kane nevű tag torkát szorongatva előrángatta a szolgálati fegyverét Quinn és társa felé lendítve, Terry lelőtte. A egész egy gyorsan pergő káosz volt: üvöltözés és értelmetlen mondatok hada süvített a levegőben, amiből Terry nem sokat értett és csak feljebb pumpálta az adrenalint az ereiben, ezért tette amit kellett. A körülmények tisztázatlanok. Az ügyet lezárták.

Szólj hozzá!

Címkék: krimi könyvkritika

Robert Bloch: Pszicho

2011.12.23. 08:05 Gevin

Alfred Hitchcock minden idők egyik legnagyobb klasszikus filmjét forgatta belőle, '98-ban újra feldolgozták, Norman Bates pedig azóta kultikus horrorikonná vált. Mindezt egy kevesebb, mint 200 oldalas, piszkos jól megírt könyvből. Robert Bloch kegyetlenül pontos, frusztráló és félelmetes pszicho-terrorja a mai napig kiváló mű.

Norman Bates anyjával él, útszéli, mára már vendéget alig-alig látó moteljükben. Úgy is mondhatnám: az izolációban rekedt ember. Anyja diktatórikus, elnyomó jelleme nap, mint nap terrorizálja a nagydarab kövérkés férfit, aki mindezek ellenére képtelen elválni tőle. Gyűlöli. És közben szereti. Mary Crane titkárnőként dolgozik egy ügynökségnél - vagyis dolgozott - mindaddig, amíg lehetősége nem nyílt negyvenezer dollár meglovasítására. Összepakolt egy kisebb bőröndnyi ruhát, ezt-azt, majd elindult a leendő vőlegényéhez Fairvale-be. Az út hosszú, kimerítő, így mielőtt végképp kimerülne a volán mögött, úgy dönt eltölt egy éjszakát valami motelban, aztán másnap már meg is lepi kedvesét - egy valagnyi pénzzel, ami kihúzza őt/őket a szarból. Itt a hiba. Mary miközben utolsó óráit tölti élve-lélegezve, Bates kedves vendégszeretetét élvezve, még csak nem is sejti, hogy hamarosan egy hatalmas penge várja őt kilépve a zuhany alól. Jéghideg és sebészien pontos. De valakinek előbb-utóbb baromira kell majd az a negyvenezer, valakinek pedig a lány...avagy mindkettő.

3 komment

Címkék: horror krimi könyvkritika

Dióhéjban: Red State, Flypaper, Cedar Rapids

2011.12.20. 09:40 Gevin

Red State (2011)

Mondhatnám az a jó, hogy Kevin Smith nem prédikál, meg picsafasz picsafasz csácsácsá, de valójában ez a Red State-en nem segít és még csak Néma Bob sem fordul be az utcasarkon egy kövér cigivel a szájában, hogy jobb színben tüntesse fel. A filmben feltűnő gyülekezet vezére (Michael Parks élvezi a szerepet, kár, hogy az rövid idő után sematikussá és idegesítővé válik) Smith-el ellentétben viszont annyit prédikál a szodómia és a homoszexualitásban megbújó sátánról és istenről, hogy majd elalszunk alatta. Adott egy 20-25 fős hitgyülekezet, akik előszeretettel irtják a melegeket és tüntetnek ellenük, mintha valami szent cél nevében óvnák a földet. Nos, 3 fiatal srácot egy kis szex-csalival rögtön el is ejtenek, hogy feláldozzák őket saját birtokuk oltárán - amin egy kisebb katonai bázis fegyverállományával büszkélkedhetnek. Természetesen az egyikük meglóg, megzavarja az imát, és furcsa véletlen folytán a helyi seriff is hamar értesül a birtokon történő gyilkolászásról. Úgyhogy kezdődhet az üldözéses mészárlás - de csak 1 óra után. A legnagyobb baj az, hogy szemhéjfárasztóan dögunalmas és érdektelen a Red State már rögtön 20 perc után. Mintha expozíció gyanánt totál feszes dialógok, morális dilemmák, gyötrő halálnemek igyekeznének feszültséget teremteni, de egy szolid altatóként jobban funkcionálnak. Ha viszont nagy nehezen túlesünk az első 1 órán - és még ébren vagyunk -, akkor átcsap egy tempós, túsztárgyalós akciófilmbe és még csak politikai korrektséget sem igyekszik magára erőltetni - sőt, épp ellenkezőleg. Az utolsó fél óra már-már dinamikus, akadnak ügyesen megírt dialógok, éles karakterábrázolás, de a végkifejletre valahogy mindez kevésnek bizonyul. Nem válik idegesítően rosszá, ahol kell bedurvul és folyatja a vért rendesen, de nem sok marad meg belőle. Smith pedig pontosan úgy zárja, ahogy filmes pályafutását kezdte: egy jó poénnal. Annál is kellett volna maradnia. 5/10

11 komment

Címkék: krimi akció thriller vígjáték filmkritika dióhéjban 6/10 5/10

McDonagh csomag: Erőszakik, A Guardista

2011.11.24. 16:10 Gevin

A két ír, aki nem csak, hogy pengén ír
piszkos jól rendez, és érez
egyedien szőtt atmoszférával bír
ahol minden gengszter kellően kivérez.

Erőszakik / In Bruges (2008)

A purgatórium avagy a pokol. Egy biztos: Bruges nem a mennyország. Csak egy koszos szarfészek, tele mindenhonnan szállingózó turistákkal, akik még így is csak töredékei annak a mennyiségnek, ami a híresebb turistavárosokban előfordul. Még jó, hogy ennyire el van dugva. Két bujkálni kényszerülő bérgyilkos számára ideálisabb hely nem is létezne, kivéve, hogy egyikük szarrá unja magát ebben a mesebelien szép pokolban, míg a másikuk örömmel kulturálódik. Vénséges, csodálatos építészeti csodák, hattyúk, templomok, hajók, tornyok...olyan az egész, mint egy kibaszott tündérmese. Egy mese, amiben a szereplők kokaint szívnak, csillapíthatatlanul káromkodnak, ölnek, vedelnek és olyan belső egzisztencialista válságban nyomorognak, hogy azt egyetlen módon lehet kibírni: ha röhög rajta az ember. Na szóval: ezt a mesét nem olvasnád fel a gyerekednek.

5 komment

Címkék: krimi vígjáték dráma filmkritika 9/10 8/10

Erle Stanley Gardner: A szerencsés lányok esete

2011.11.16. 08:03 Gevin

Ki hinné miket rejt a nagymama könyves szekrényének bugyra. Gardner krimije mellett egyéb apróságokra leltem, mint pl. Robert Bloch Psycho-ja, vagy éppen olyan poros őslelet bűnügyi regényekre, amelyeket mára már csak szinte antikváriumok rejtenek. A jelenleg tárgyalt regény is ilyen egyébként.

Erle Stanley Gardner - amúgy írói álnevek tömkelegét ragasztotta magára a fickó - a '30-as évektől kezdve futószalagon kezdte gyártani krimiregényeit, konkrétan 130 detektívregényt írt és ezek közül a Perry Mason karakterére kiélezett ügyek a híresebbek között vannak. A Szerencsés lányok esete Gardner harmadik regénye, amelyben Mason karaktere ugyan még kicsit szenvtelen és talán túlzottan közönyös, de a végkifejletre azért megkedvelteti velünk a logikai cselgáncsokban kitűnő ügyvédet.

Szólj hozzá!

Címkék: krimi könyvkritika

Az igazság ára / The Lincoln Lawyer (2011)

2011.10.19. 11:25 Gevin

A jogi krimit, mint zsánert, Amerika olyan fakóvá és elnyűtté koptatta filmeken és követhetetlen számú tévésorozat-halmazon keresztül, hogy acélkeménységű fába vágja a fejszéjét az, aki mégis megpróbálkozik vele, ráadásul moziba küldi. Esetünkben nem is a rendező személye az érdekesebb, hanem a forgatókönyvíróé John Romanoé, aki Michael Connelly regényéből írta a szkriptet. Mert a Lincoln Lawyer forgatókönyve az utolsó betűig alapos munka, amely kényesen ügyel minden egyes szilánknagyságú fordulatra, dinamikára és a karakterekre egyaránt.

Matthew McConaughey ezúttal nem a tricepszét csókolgatva igyekszik fahangon felböfögni néhány nyálban tocsogó szerelmes tőmondatot Kate Hudsonnak vagy éppen Sarah Jessica Parkernek, hanem előkotorja azt a kevés tehetséget, ami még maradt benne.

3 komment

Címkék: krimi filmkritika 7/10

Pilot: Person of Interest

2011.09.28. 14:12 Gevin

Ha egy átlagos, középkorú amerikai férfi lennék, aki valamilyen technikai osztályon dolgozik egy cégnél, a hobbija pedig hogy kedveli a különböző bűnügyi történeket, rovatokat, és viszonylag keveset tévézik, akkor bizony tetszene a J.J. Abrams és Jonathan Nolan nevével fémjelzett pilot. Nos, én nem vagyok egy középkorú amerikai férfi.

A történet a következő: adott egy gazdag férfi, akinek bizonyos rálátása van a jövőre. Azaz az általa a kormánynak épített gépezet segítségével a "jelentéktelen bűntények" főszereplőinek TB-számának birtokában van. Ehhez pedig kerít egy zsoldost, aki hivatalosan tulajdonképpen halott: ő John Reese (James Caviezel). John elvesztette a feleségét, gyakorlatilag a társadalomból kivetett homelessként igyekszik halálra inni magát, amikor a metrón a HMCS-k (Helyi Menő Csávók) belekötnek, ő pedig két mozdulatból eltorzítja az arcukat. A gazdag üzletember (ja, ő mellesleg a Lost-os Michael Emerson) azonnal lecsap rá és felajánlja a munkát. A pilot az első közös ügyükről közvetít.

5 komment

Címkék: krimi sorozatkritika person of interest

Szemekbe zárt titkok / El secreto de sus ojos (2009)

2011.09.06. 13:15 Gevin

(A cikk másodközlés, először a Filmdroidon jelent meg.)

A film műfaji besorolásai között nem szerepel a krimi több adatbázisban sem. Hm. Ha a Szemekbe zárt titkok nem egy szövevényes, embert próbáló bűnügyi regény tökéletes megvalósítása vásznon, strukturált érzelmi szálakkal, akkor Michael Bay a legjobb rendező a világon. Tömör, egységes, részletekbe bocsátkozó történet, szerelemről, gyűlöletről, hatalomról, barátságról, 25 évnyi tömény kopó életről, amelyben mindenki megkeresheti, hogy mire érdemes belőle emlékezni és mi az, amit el kell felejteni. Mert az emlékeinken kívül mindent meg tudunk ölni. Benjamin Esposito egy megkeseredett, s mára talán kiüresedett, megőszült zsaru, aki nyugodt évei elébe nézve, úgy dönt regényt ír. Könyvet ír, arról az ügyről, amely szinte egész életén át hajtotta, amelyből megtanulta milyen a veszteség, a megerőszakolt és múltba omladozó szerelem, és a kimondatlan, szemekbe zárt titok.

1 komment

Címkék: krimi dráma filmkritika 8/10

Raymond Chandler: Asszony a tóban

2011.09.05. 15:10 Gevin

Raymond Chandler az amerikai krimi-irodalom fenegyereke, hardboiled stílusú regényeivel óriási hatással volt a zsánerre, amelyeknek főhőse Philip Marlowe a szenvtelen, pofátlanul arrogáns és cinikus magándetektív. Állandó szereplő, aki előszeretettel cibálja zsinóron az ügyeiben felbukkanó emberfajtákat.

Marlowe-t ezúttal egy Derace Kingsley nevű pénzes fickó béreli fel, hogy kerítse elő - az állítólag - Mexikóba szökött feleségét, aki lelépett egy jóképű, ribancvadász faszkalappal. Az ügy felgöngyölítése egy kaliforniai kisvárosba szólítja Marlowe-t, ahol rögtön az elsők közt kikérdezett tóparti parasztember neje kerül elő az Őzgida-tó fenekéről holtan. Falfehérré meszelődött, kopott, elmosódott arca, duzzadt teste szinte felismerhetetlenségig torzult állapotban bukkan elő, de a ruhái és az előzmények figyelembe vételével nem kétséges a kiléte. Marlowe máris két megoldatlan ügy kellős közepén találja magát, ráadásul a helyiek legszívesebben seggbe rugdosva tessékelnék ki meghitt kisvárosukból. De nem úgy van az: Marlowe-t nem lehet eltántorítani, sem megvenni, a megbízójával szemben mindvégig lojális - és őszinte - marad. Mocskos, szövevényes és eszméletvesztésektől sem mentes ügybe bonyolódik, ahol simán bejátszhat, hogy saját magát kell tisztáznia.

Szólj hozzá!

Címkék: krimi könyvkritika

Pilot: White Collar

2011.08.11. 19:46 Evana

Újabb sorozat, ami egy ideje a megnézendők listáján szerepelt. (Komolyan kezdem utolérni magam.) Persze ezt is mondhatni szuggesztió hatására tettem arra bizonyos listára (ami tényleg létezik, leírva és nagyon hosszú) és várt a sorára.

Végre belevágtam és a legelső gondolatom 20 perc után az volt, hogy ebből valami nagyon jó kisülhet, ha abba az irányba mennek, amiben reménykedem. Így lett, úgyhogy akinek szíve csücske (mint nekem) a Kapj el, ha tudsz című film, annak ez nagyon fog tetszeni. A történet ugyanaz, mint az említett filmben, van egy briliáns hamisítónk, tolvajunk, akit az FBI fehérgalléros bűnözési osztályának egyik ügynöke évekig kerget, végül el is kapja és börtönbe dugja. A film ott véget ér, hogy Leonardo DiCaprio karaktere csatlakozik végleg az FBI-hoz, és a sorozat lehetne tulajdonképpen a folytatása, ami feldolgozza, mi történik ezután.

 

Szólj hozzá!

Címkék: krimi sorozatkritika

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása