Lássuk a nemrégiben debütált előzeteseket és hogy ne legyen olyan dögunalmas a dolog, mindenki írja meg, hogy melyikkel menne el egy körre, de azonnal. (Zoe Saldana-t nem ér írni).

Out of the Furnace (2013)

A Crazy Heart rendezője ismét drámával támad és a szereplőgárda kimeríti a pazar fogalmát: Christian Bale, Zoe Saldana, Casey Affleck, Woody Harrelson, Willem Dafoe, Forest Whitaker, Sam Shepard. Eddie Vedder-el engem nagyon könnyen meglehet venni, ellenben kissé szkeptikus vagyok a történettel kapcsolatban, melyben a börtönviselt Bale karaktere eltűnt öccse nyomába ered, ha már a rendőrség képtelen rábukkanni. Még mindig szerelmes vagyok Zoe-ba.

A Goldmoon névre keresztelt vállalat Korea legnagyobb bűnszövetkezete. Elnökét egy nap váratlanul autóbaleset éri, így azonnal felmerül az utódlás kérdése. A lehetséges örökösök pióca módra érkeznek a temetésre: Jeong (Jeong-min Hwang) a shanghaji főnök egy bolond, ripacs mókamester, Lee (Lee Jeong-jae) a vércinikus, brutális trónkövetelő, a harmadik jogosult pedig egy kiégett, hatalmából jócskán vesztett, pusztán névleges jelölt, semmi több. Előbbi kettő vérre menő, ádáz harcot folytat a trónért, miközben egy beépített ügynök, s rajta keresztül annak felettese, Kang hadnagy (Min-sik Choi, az Oldboy legendás főszereplője) mozgatja a háttérből alattomos módon, de elszánt céljaival a szálakat.

Hoon-jung Park (az I Saw the Devil forgatókönyvírója) második rendezése egy szövevényes, groteszk, vérzuhatagos hatalmi játszma. Az előny pedig örök változóként pattan egyik kulcsfiguráról a másikra.

Nem meglepő. hogyha az amerikai tévében, (pláne országoson) egy alapvetően nem konzerv aláröhögéssel, ömlengős romantikus nyálfolyással, hanem valami bájossal, vidámmal és családias hangulattal rendelkező komédia próbálja kibontani szárnyait, a nézettség fölött görnyedő szemüveges hajcsárok azonnal kinyírják. No, nem mintha a Goodwin Games olyan eget rengetően übersilány, radikális koncepcióval vagy összetett humorstruktúrával próbálná bevenni magát a tévébe. DE: legalább van egy jópofa alapkoncepciója, három jól működő karaktere, meg aranyos, együgyű humora.

A helyzet az, hogy Spike Lee akármennyi jointot is elszívhatott miközben újrarendezte Chan-wook Park mára klasszikussá érett eredetijét, becastingolhatta Josh Brolin-t, meg még a veterán Samuel L. Jackson-t is, tele rakhatta brutalitással, de...de minden igyekezete ellenére ez pusztán egy gyenge másolatnak tűnik. A tényen pedig nem változtat semmi, hiszen végtére is: ez CSAK egy remake. Az előzetes alapján látszik is.

Azt hiszem hivatalosan kijelenthető, hogy az akcióműfaj agonizáló, utolsó egyedei közül Toretto-ék uralják az élbolyt. Még nem érték el az Expendables-kort, előttük járnak és habár mögöttük szinte légüres tér tátong, mindent megtesznek azért, hogy a tökös, ízig-vérig macsóvagány-veretős akciófilmet olyan pofátlanul szórakoztatóan prezentálják, hogy az intelligensebb néző is kénytelen legyen gondolkodóba esni, hogy ezt a kliséktől vérző kétórányi zúzdát, hogy a rákos fenébe lehet ennyire önfeledten élvezni.

A Gru (vagyis az orosz hírszerzés) meglepően nagy sikert aratott annak idején a kasszáknál, így borítékolható volt a folytatás, ami méginkább Hollywood biztonság érzetét hivatott erősíteni. Hogy ez nekünk jó-e? Nos, ha adunk az előítéleteknek, a Gru 2 az egyszerű mozinézőnek az, ami Megan Fox a legtöbb férfinak. Biztosan több annál, amit mutat, de minket csak egy valami izgat. Utóbbi esetében egy átvitázott éjszaka az ismeretelmélet bűvkörében, előbbinél pedig... a minyonok.

Mindig érdekes és egyszerre izgalmas egy olyan sorozat aktuális évadjába belekezdeni, melyről a néző tudja, hogy az utolsó. Különösképpen, ha ez hosszú évek óta futó, nagyszerű, eredeti és a legjobbak között törtető széria, amely kedvenc sorozatgyilkosunk történetének lezárásaként szolgál majd. A Dexter elérkezett a vég kezdetéhez. Az írók pedig higgadtan, lassan építkezve kezdenek bele a cselekmény előkészítésébe. A cikk további része spoilereket tartalmazhat azok számára, akik még nem látták a kezdést. De miért is nem?

Sohasem gondoltam volna, hogy egy nyálban tocsogó korai Britney Spears ilyen találóan simulhat, robbanthat néma eksztázist a néző érzékszerveiben, de Harmony Korine mesteri trip-jének sikerült. Aki nem látta a filmet, annak némileg spoileres az alábbi jelenet. A kritikánkat erre találjátok.

A videó a tovább mögött érhető el (meghatározatlan ideig).