Nem nagyon áradozott senki erről a filmről, ezért én se vártam sokat tőle, és talán ez is közrejátszott abban, hogy milyen jól elszórakoztatott a Centurion.

Neil Marshall rendező egy nyúlfarknyi ötletből építkezett, és nem azt mondom, hogy sikerült kihoznia belőle a maximumot, de azért szépen felépítette a filmet. Ami rögtön szimpatikussá tette számomra, az a viszonylag rövid, bő másfél órás játékidő. A történelmi filmek többségéhez képest nem akar nagyra törni; egyetlen célja a szórakoztatás, ami ugyan néha a hitelesség rovására megy, de ettől még egy izgalmas, gyors sodrású mozit kapunk, ami nem tesz felesleges köröket, nem viszi túlzásba a drámát és egy pillanatra sem válik unalmassá vagy giccsessé.

Gondoltam kitesszük, hátha van még olyan ember, aki nem küldte el a halál fa*zára az öreg Riggs felügyelőt. Vagy már elküldte, de mint színészt szereti. Speciel engem nem izgatnak a magánéleti zűrjei, a filmjeit viszont kedvelem. Ez meg most valami új, jónak tűnő, amit Jodie Foster rendezett. A trélert készítőknek meg valaki szóljon, hogy nem kell belerakni az egész filmet az előzetesbe, köszi.