Ha egy közvéleménykutatás céljából feltennénk a kérdést: „Melyik anime-/rajzfilmsorozat volt rád gyerekkorodban a legnagyobb hatással?”, bizonyára néhányan holmi Batmaneket vagy Beyblade-eket emlegetnének, esetleg egy-két Kacsamesék vagy Micimackó is elhangzana; afelől viszont semmi kétségem, hogy az én korosztályom (25 év körüliek) képviselői egy emberként üvöltenék a Dragon Ball nevet.
Mikor az RTL Klub még gyerekcipőben járt, nem sok rajzfilmmel lehetett találkozni a magyar csatornák kínálatában (azok is általában klasszikus Hanna-Barbera vagy Disney produkciók voltak), ezért rögtön felfigyeltünk egy szokatlan stílusú mesére, valamint annak főhősére, a fura hajú, majomfarkú kisfiúra, akinek kalandjai egyre több fiatalt vonzottak a tévék elé. Rövid időn belül járványszerűen kezdett el terjedni a Dragon Ball-láz, ami kicsiket és nagyokat egyaránt megfertőzött. Mindenki nézte, mindenki erről beszélt, minden ezzel volt tele. Ha kimentünk az utcára, rögtön Son Goku vigyorgott ránk a boltok kirakatából, de a gyerekeken a pólótól kezdve, a zoknin át, a kezükben szorongatott matricás albumig tényleg minden Dragon Ballos volt. A hétköznap délutánonként futó epizódok pedig egyértelműen a nap fénypontját jelentették. A sors fintora, hogy éppen népszerűsége csúcsán tűnt el a sorozat a magyarországi képernyőkről, és a galaxisban újra béke honolt (aztán jött a Pokémon, aminek sikerült felelevenítenie az őrületet, de ez már egy másik történet…).
Remélem, ezzel a kis bevezetővel sikerült felszínre hozni pár elfeledettnek hitt emléket, de nem állhatunk meg itt, mert még rengeteg a tennivaló. Vegyünk egy mély levegőt, és ugorjunk fejest az időben, majd ússzunk vissza egészen ’80-as évek 
hajnaláig, amikor is egy Toriyama Akira nevű mangaka (manga író/rajzoló) az íróasztala fölé görnyedve éppen azon tűnődött, hogy vajon mi legyen a következő munkája? Nemrég fejezte be a Dr.Slump című nagy sikerű képregényét, melyben egy feltaláló véletlenül létrehoz egy robotkislányt, aki hamarosan felforgatja az egész falu életét. A manga, és a belőle készült anime a humoros hangvételével és a remek karaktereivel könnyedén meghódította a gyerekek szívét (karakterei később rövid időre a Dragon Ballban is tiszteletüket teszik).
A népszerűség ellenére azonban Toriyama valami egészen más irányban gondolkodott. Hosszabb-rövidebb tanakodás után úgy határozott, hogy egy akcióközpontú történet írásába fog, amiben fontos szerep jut a harcművészeteknek. Az ihletet pedig nem más adta, mint a neves kínai színész: Jackie Chan! Bizony, Toriyama akkoriban rongyosra nézte egyik kedvenc filmjét, a Részeges karatemestert (elmondása szerint több mint hússzor látta), és ez nagyon megmozgatta a fantáziáját. A filmben Jackie egy kung-fu iskola vezetőjének rendetlen fiát alakítja, akit apja egy öreg, látszólag bolond mesterhez küld, hogy neveljen belé egy kis jó modort. A fiú rövidesen különös technikát sajátít el - a részeges stílust -, melynek segítségével végül bosszút áll a bérgyilkoson, aki megalázta.
Ennek hatására született meg 1983-ban Toriyama következő mangája: a Dragon Boy. Ebben egy különösen erős kisfiút állított a középpontba, kinek hátán szárnyak nőttek, és állandó útitársa egy kristálygömb, amiből bármikor előhívható egy sárkány. A történet számos olyan ötletet tartalmazott, amit a mester később kicsit átdolgozva beépített a Dragon Ballba. Bár a Sárkányfiú sztorija érdekesnek és izgalmasnak ígérkezett, Toriyama két fejezet után félretette a ceruzát, és egy újabb projekten kezdte el törni a fejét, a Dragon Boy pedig befejezetlen maradt. Még ugyanebben 
az évben megjelentette a Tongpoo kalandjai című művét. Ez egy sci-fi manga volt, amiből szintén sok minden visszaköszönt később a Dragon Ballban is, többek közt az apró kapszulák, melyek segítségével a szereplők akár a házukat is könnyedén tárolhatták a zsebükben. A Tongpoo szintén egy érdekes kezdeményezés volt, ám Toriyama ezt a művét sem fejezte be.
Egy régi, kínai legenda volt az, ami szöget ütött a fejében: a Majomkirály (Saiyuuki) története. Annyira megtetszett neki a kalandokkal teli legenda, hogy ezt választotta a Dragon Ball alapjának. A következő lépés a főhős kitalálása volt. A figura első változata egy majom volt, de Toriyama nem akarta egy az egyben átvenni a Saiyuuki címszereplőjének alakját, ezért a Majomkirályt összegyúrta a Dragon Boy-jal, és így született meg Son Goku.
folyt. köv.
