Miután a Twilight-Saga karót döfött a vámpírkultusz seggébe szívébe, és azóta is minden évben megforgatja benne, a műfaj hanyatlásnak indult, de a vérengzésre vágyó régi vágású rajongók kétségbeesett segélykiáltásai időnként meghallgató fülekre lelnek, a legutóbbi mentőövként érkezett Frászkarika is többek közt az ő igényeiket igyekszik kielégíteni. Hogy mekkora sikerrel teszi mindezt, az viszont már kicsit kevésbé dicséretes, ugyanis a horror-vígjáték kategóriába sorolt film egyik műfaj erényeivel sem ápol túl közeli kapcsolatot, bár kétségkívül vannak fellángolásai mindkét irányban.

A történet szerint az újabban nagymenőnek számító ex-geek feladata levadászni a szomszédba költözött vámpírt, mielőtt az vadássza le az egész lakótelepet. Egy geek találékonysága száll szembe tehát 400 év tapasztalatával, és bármennyire is lapos a sztori, azért sikerült néhány érdekes és feszült momentumot csempészni bele, melyek során dől a vér, ahogy egy vámpírfilmben illik. Sajnos azonban mivel az effekteket mintha egy lelkes amatőr hegesztette volna rá az After Effects próbaverziójával, ezek a jelenetek senkire sem fogják a frászt hozni. Továbbá az is teljesen biztos, hogy a főként trágár szövegekre kiélezett humor sem fog egy földrengés erejével hatni senki rekeszizmára, inkább csak fellazítja a gagyi horror által letaposott talajt, hogy ne röhejesnek, hanem inkább szándékosan viccesnek érezzük a filmet, ami ezáltal egy könnyed, kellemes hangulatot önt magára. Nézhető, de csak mérsékelten szórakoztató. 5/10