Ennek is nagyobb volt a füstje, mint a lángja, én legalábbis nehezen tudom elképzelni, hogy ettől a filmtől bárki is visszahányta volna a popcornt a zacsiba, a tömeges rosszullét meg aztán végképp csak erős túlzásnak és ügyes marketingfogásnak tűnik. Szó se róla, beteg egy alkotás ez - nem is kicsit -, de azért koránt sem annyira sokkoló és gyomorforgató, mint ahogy be lett harangozva.

A cím nem egy ember és egy százlábú szerelméből született bizarr hibridre utal, hanem egy emberekből összetákolt százlábúra, amit egy elég zakkant sebészorvos hajt végre unalmában, persze mindezt titokban, az erdőben gondosan elrejtett kúriáján. Ahhoz képest pedig, hogy mennyire kivételes tehetségű sebészként mutatja be magát, azért annyira nem bonyolítja túl a műtétet, kb. csak összevarrja az áldozat száját a mögötte lévő segglyukával, aztán megvagdossa kicsit a térdüket, hogy még véletlenül se tudjanak lábra állni, és már kész is az új házi kedvenc.

Hogy mennyire is kell komolyan venni ezt a filmet, az már akkor kiderül, amikor dr. Heiter néhány nagyon béna, piktogram-szerű rajzon elmutogatja, hogy hogyan is zajlik a műtét, nekünk meg nem kell orvostanhallgatóknak lennünk ahhoz, hogy megkérdőjelezzük ennek a hitelességét. Eldurvult külsejű doktorunk mindenesetre sikerrel hajtja végre az operációt, és attól a pillanattól kezdve még az eddiginél is groteszkebbé válik az egész film, amin lehet izgulni, amitől lehet undorodni, sőt, néhány ponton még nyomasztó és megrázó is tud lenni, de valahol mindezek mögött mégis full gagyi és vicc az egész.

A forgatókönyv már eleve több sebből vérzik, és a megvalósítás is elég visszafogott. Horror létére igen kevés vért folyat a film, és a durvább dolgokat sem vágja az arcunkba; az operációból például nem látunk egy árva képkockát se, ráadásul még a százlábú összevarrt részei is végig takarásban maradnak. Gusztustalan részek nélkül persze nem ússzuk meg, de ezeknek a mennyisége is simán elfogadható. Annak ellenére pedig, hogy a százlábú csak a játékidő felénél készül el, unatkozni egy percig se lehet, mert Tom Six író-rendező egész ügyesen adagolja a feszültséget és a durvulást, és időnként még meglepetést is képes okozni.

Öncélú, hatásvadász és gusztustalan film ez, egy elborult elme beteg szüleménye, de szerencsére nem szaladt el túlságosan a ló a rendezővel, így egy egész tűrhető és nem utolsósorban egyedi filmet kaptunk, amiből nem sok készül mostanság. 6/10