"Knock, knock!
- Who is it?
- Steven Spielberg."

Chris Carter pilotepizódja hemzseg a misztikum és az oldschool gyönyörködtető kombinációjától. Feszes, izgalmas, lényegre törő, kiválóan felvezetett cselekmény, amely tökéletes táptalaja a kilenc évig futó szériának. Mulder és Scully ellentmondásokban tobzódó pazar párosa megkezdi kutatását az FBI leselejtezett, elkülönített aktái között.

Már az első találkozásuk frenetikus: Carter mestere a karakterismertetésnek. Scully még az irodában eldarálja Mulder zanzásított önéletrajzát a fejeseknek, majd amikor belép hozzá a félreeső irodába, ahol akták ezrei közt tevékenykedik akkor ugyanezt ő is megteszi neki. Csípős, ugyanakkor humoros és szimpatikus. Két főkaraktert ennél szebben bemutatni, ütköztetni, nem hiszem, hogy kellene.

Carter az első rész földönkívüli, megmagyarázhatatlan történéseit gyönyörűen kombinálja Scully és Mulder örökös ellentmondásával. Mulder pontosan tudja, hogy a nő a tudomány megszállottja, számára mindenre van logikus magyarázat és azért rendelték ki mellé, hogy ezt bebizonyíthassa. Éppen ezért az első ügy mérföldkő, kiindulási pont, Scully beavatása.

A nyomozás atmoszférája hibátlan: Oregon, az erdő és a barátságtalan helybéliek mindegyike 90-es évek őskövület, méghozzá a minőségi fajta. A nyomozás gördülékeny, a fordulatok szép sorban érkeznek és a rejtély mintegy hurrikán azonnal felkapja a nézőt, hogy le se tegye egészen a végéig. A science fiction elképesztő természetességgel simul bele a történetbe apró jelekkel, fénycsóvákkal és halálesetekkel, melyek mindvégig egy olyan állapotot tartanak fenn (hála Robert Mandel nagyszerű rendezésének), amely felkavarja a nézőben leülepedni képtelen kíváncsiságot és feszültségérzetet - nyilván most nem olyan intenzitással, mint anno tizenegy évesen a mamáék kanapéján pokrócba bugyolálva nézni azt, amitől anyuék kurvára eltiltanának.

Sőt, akkor pörög be csak igazán, amikor Mulder önvallomása alapján az egész sorozat egy olyan high-concept módba vált, amely hatalmas összeesküvéseket, kormánytitkokat sejtet a háttérben, amelyre a válaszokat nagyon, de nagyon mélyen elásva kell keresni ahhoz, hogy ráleljenek.

És egy folyton dohányzó, állandóan a háttérben somfordáló morózus, beesett szemüregű öltönyös fickó végül senkit nem hagy nyugodni.