Jogosan tehetném fel a kérdést, hogy Ben Mendelsohn hol volt ezidáig, de az olyan volna, mint Tom Hardy korai éveiről beszélgetni. A lényeg, hogy itt van (Starred Up) és sikeresen prezentálja, hogy a jó karakterszínészeknek bizony jó sorozatokban a helye - vagy legalábbis a jelenlétük egyedülálló.

A Bloodline egy fülledt, családi emlékekbe ragadt bűnös mocsár, amelyben emberek hazudják magukat szemrebbenés nélkül tisztának. Egy család, amelynek titka Florida Keys legszebb nászutas homokján mos partot újra és újra, addig míg vérré nem válik.

Adott négy Rayburn testvér (Ben Mendelsohn, Kyle Chandler, Linda Cardellini és Norbert Leo Butz), akik közül három élvezi a paradicsom nyújtotta életvitel örömeit, és a számkivetett, a fekete bárány, aki most hazalátogat. Az indok: a szülők 45. házassági évfordulója. De a három testvér csupa ambivalencia. Testvérükként szeretik Dannyt (Mendelsohn), ugyanakkor rettegnek is tőle, hogy ezúttal milyen bonyodalmat cipel magával keserű, drogoktól tépázott múltjából. És megvan az okuk rá. Danny hazatér, az idő múlásában elhalványodott emlékek pedig egyre frissebbek, élénkebbek és ezáltal fájdalmasabbak lesznek mindannyiuk számára.

Igazából a Netflix az új HBO, erre jó lesz, ha mindenki szép lassan rádöbben. A "tévécsatorna", ami nem játszadozik pupillatágító cliffhangerekkel hétről hétre, hanem egy-az-egyben kiadja a sorozatok évadjait. Modern, gyors, minőségi. A Bloodline egy olyan csiszolatlan, érdes ékköve a csatornának, amelyet bizony elkerült a hype napfénye, jogtalanul.

A cselekmény egy borzalmasan lassan hömpölygő folyam, amelynek azonban végül minden egyes apró, de annál effektívebb darabkája a helyére kerül a forró, tengerparti hotel hatalmas árnyékában. Minden flashback egy mementó, egy heg a karakterek lelkén, amely egyre amorálisabbá teszi őket. És végül kiderül, hogy talán nem is az a legromlottabb a négy testvér közül, aki minden baljós jelet meghazudtolóan annak tűnik. A sebek ugyan összeforrnak, de be nem gyógyulnak teljesen.

A helyszín atmoszférája felfűti a néző ereiben a vért. Florida Keys partjai lenyűgözőek, békések, nyugtatóak. A koktélt szürcsölgető szerelmespárok között azonban valami olyan sűrű, sötét, kínzó emlék kulminálódik, amire az ember nem is gondol. Hiszen ki hinné, hogy a paradicsomban felnőni nem lehet felemelő? Ki gondolná, hogy a fullasztó hőségben, a lenge ingek és az erős italok kikapcsolódásának függönye alatt egy ember életének drámája húzódik, amely éket ver az egész család közé. És bizony pont ez a kettősség az, amely kiemelkedően expresszívvé, karizmatikussá emeli a Netflix sorozatát.

Ben Mendelsohn karrierjének leghálásabb szerepe egyben egyik legemlékezetesebb alakítása is. Dühtől, bosszútól fűtött lénye csak úgy izzik vásznon, megbénítva mindenkit maga körül. Ő maga az egyszemélyes, emocionális, égető bosszú. A családi terhet, a le nem mosható skarlátot hurcoló gyermek, akit felemészt a múlt. Céljai mind az utolsó, végbeteljesítő epizódig homályosak, tisztázatlanok, ugyanakkor erkölcstelenek. Ő az élő bizonyíték arra, hogy a család nem mindig véd meg, a család nem mindig áll mögötted, és gyermek fejjel mindez később végletes lehet.

A háttérben húzódó nyomozás (amit a rendőrként és apaként remekül alakító Kyle Chandler vezet), amely illegális bevándorlás megalapozott gyanúját kelti, a piti bűnözés, a helyi maffia bevonása, a fiatal, házasságban élő lánytestvér viszonya végül mind-mind egy olyan nagy, minden szálat egymásba futtató végkifejlethez vezet, amely izgalmas, veszélyes, sorsszerű.

Egyetlen hátránya, hogy olykor-olykor azt az érzetet kelti, hogy maga az alapanyag nem tart ki 13 részen keresztül. De ez legyen a legnagyobb negatívuma. 8/10