Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Hosszú út lefelé / A Long Way Down (2014)

2015.05.16. 23:39 Gevin

A Long Way Down az utóbbi évek egyik legjópofább öngyilkos filmje. Ehhez képest pedig meglehetősen alulértékelt darab. Márpedig ha egy Nick Hornby alapanyagból készül bármi a filmszakmában, arra érdemes odafigyelni. Igazából egyedül maga a casting volt az, ami a merevlemezen tudta tartani ezt az angol dramedyt, és talán pont ez az ok, amiért a maga őrült módján sikeresen szórakoztatónak is bizonyult.

a_long_way_down_kritika.jpg

Négy reményvesztett személy (két szemtelen és fiatal tehetség, két korosodó elismert színész) találkozik egy háztetőn szilveszter éjjelén. Indokuk közös és röhejesen klisés: mind a legzsúfoltabb napon akarnak öngyilkosok lenni. Ez a szomorú véletlen aztán életben tartja őket, amelynek keretében fogadalmat tesznek egymásnak, hogy Valentin napig egyikük sem nyírja ki magát.

Pascal Chaumeil filmje pillanatok alatt vándorol a nagyszerű tetőponttól a legelhasználtabb sablonokon keresztül a padlóig, és pont ez a káosz, ez az őrült depresszív szatíra az, amely élvezetéssé teszi. Na meg persze Imogen Poots (az az akcentus szenzációs!) és Aaron Paul (valaki adjon már a csávónak egy kiaknázható karaktert) jelenléte emeli a színvonalat minden második jelenetben.

Nem akar ez a film senkit sem megváltani, nem hordoz magában generációs gyógyírt az öngyilkosjelöltek számára, csak egyszerűen, hol viccesen, hol drámaian meséli el négy reményvesztett ember történetét, akik egy tériszonykeltő épület szegélyéről folydogálnak vissza saját életükbe, hogy egymás segítségével találjanak némi értelmet az életben maradásra.

alongwaydownkritika2.png

Messze nem csontszaggatóan hiteles, vagy sötét mélységű a film, inkább nevezném sekélyesen derűlátónak, de azt a keveset amit ígér, azt szállítani is bírja, méghozzá úgy, hogy az ember jól szórakozzon miközben négy halálvágyó ember túlélését követi figyelemmel. Ezt ilyen enyhe depresszióval, bánattal és szomorúsággal kezelni ugyan nem bravúr, inkább naivitás, de legalább a szórakoztató fajta. 7/10

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték dráma filmkritika 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr867465924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása