Na, itt már komolyabb szelektálásra volt szükség, mint a legjobb filmek listájánál, de végül ez is elkészült (lehet fogni a fejeket már megint).

Íme a 10 legrosszabb és/vagy legnagyobb csalódást keltő film 2013-ból:

Rég volt ennyire könnyű dolgom listaírásnál; szinte nincs is olyan film, amiért fájna a szívem, hogy lemaradt, ahogy olyan se, ami csak azért került volna be, hogy kitöltse az üresen maradt helyeket. Úgy is mondhatnám, hogy listaíráshoz optimális év volt 2013. 

Jöjjön is a 10 kedvencem (lehet fogni a fejeket):

Őszintén szólva nem terveztem ilyen hangvételű posztot, de a számadatokat elnézve mégis úgy döntöttem, hogy szívesen megosztanám veletek ezeket. Ugyanis ha hiszitek, ha nem, 2013-ben sikerült rekordnézettséget elérnünk, annak ellenére, hogy milyen destruktív dolgokon ment keresztül a blog. Ez a tény pedig nem kis meglepetést okozott számomra (illetve Jones számára egyaránt), hiszen tavaly a posztok száma gyakorlatilag a felére csökkent, a rovatok szinte teljesen a kihalófél felé vették az irányt és az aktivitás mindannyiunkról részéről megcsappant. A tovább mögött folytatom a kálváriát.

Nagyon régen sikerült filmnek ennyire felbosszantania, mint tette azt Thomas Vinterberg kényes analízise egy szűk közösségről. A vadászat az emberi butaság, a naivitás és az ezekkel kéz a kézben járó előítéletekkel vagdalkozó emberekről szól. Egy olyan hamis, de valósnak vélt lavina előidézéséről, majd megállíthatatlan pusztításáról, amelynek alapja egy néhány éves, édesnek tűnő kislány hazugsága.

Vinterberg filmje mentes mindenféle feloldozástól, a szigorú és gyakorta ostoba emberi reakciókról, a morál határozta értékrendekről állít tablót, melyben talán a leggonoszabbak azok, akik végig a jó oldalon próbálnak diadalmaskodni.