Agyrepesztően jó stílusparódia
A vírus gyorsan terjedt; zombivá változtatta az emberiség felét, hogy aztán ők elfogyasszák reggelire a másik felét. Nem nehéz kitalálni, hogy kik voltak az első áldozatok: a dagadékok, a zsírgolyók, szegény kis hájpacnik. Valahogy így vázolja fel az alaphelyzetet Columbus (Jesse Eisenberg), a maréknyi túlélő egyike, aki saját kis szabályrendszert állított fel élettartama maximalizálásának érdekében. Nincs is ezzel semmi probléma, éli szépen magányos kis életét, mígnem a sors összehozza egy Tallahassee nevű fazonnal (Woody Harrelson), akinek érdekes módon Zombieland nem a földi poklot jelenti, hanem sokkal inkább egy végtelen játszóteret…
A félénk, szabályaihoz mereven ragaszkodó Columbus és a keménykötésű, infantilis Tallahassee jellemének ellentétére épül az egész film, a zombiapokalipszis itt csak adalék, amolyan háttérzaj, ami egy egészen sajátos atmoszférába bugyolálja az amúgy eléggé jelentéktelen történetet. A Zombieland egy igazi hangulatfilm, melynek nyomasztóan vidám légköre úgy szippant be, mint a narkós orrlyuka a kokót. A karakterek különbözőségéből adódó helyzetkomikumok, kreatív vizuális megoldások, ötletes utalások és fárasztó cameók elegye egészen új és különleges megvilágításba helyezi a zsánerparódiát. Nem elsősorban a klisék egymás utáni kifigurázására koncentrál, hanem csak pár ütődött hétköznapjait meséli el. Az igazi ereje pedig abban a könnyedségben rejlik, ahogy mindezt előadja. Nem erőltet semmit, nem magyaráz túl semmit, csak sodorja hőseinket keresztül a néhai Amerikán. Ők pedig ezalatt megtanulják élvezni az élet apró örömeit. És lekaszabolnak párszáz zombit.
A később két női taggal (Emma Stone, Abigail Breslin) bővülő csapat kalandjai olyan képregényszerűen pörögnek az első perctől az utolsóig, hogy fájóan rövidnek tűnik a másfél órát csak alulról szimatoló játékidő, még akkor is, ha bőséggel meg van töltve minden jóval, amire egy horror-vígjátéknak szüksége van. Az úton-útfélen csontvelőt szürcsölő, vért hányó zombik lemészárlása legalább olyan vicces, mint amilyen brutális. Igaz, a nagy hentelésre egészen a film végéig kell várnunk, de annyi apró ötlet és utalás foglal helyet ezen az őrült hullámvasúton, hogy a szerelvény egy pillanatra sem zökken ki. Még amikor néhány percre megpróbál komoly, már-már drámai utakra törni, az is meglepően jól áll neki.
A témához való sajátosan morbid hozzáállása teszi igazán különlegessé a filmet, ami nem is annyira horror-vígjáték, inkább egy horror- és vígjátékelemekkel átszőtt, posztapokaliptikus roadmovie. De akármi is legyen, az biztos, hogy órákig lehetne nézni, mert a világvége bizony ritkán ilyen elragadóan kellemes móka.
ZOMBIELAND
(Zombieland, 2009)
amerikai horror-vígjáték
játékidő: 88 perc
rendezte: Ruben Fleischer
főszereplők: Jesse Eisenberg, Woody Harrelson, Emma Stone, Abigail Breslin