Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Tiszta Románc / True Romance (1993)

2014.04.18. 22:16 Gevin

Már a legelső jelenet, az első dialógus annyira masszív, kidolgozott, laza cápagalléros stíluskarnevál, hogy már abból tudod. Amikor egy bárpult félhomályánál beszélget Christian Slater és egy, Marilyn Monroe-ra csak hasonlítani akaró szajhakompatibilis lány, arról, hogy mindketten dugnának Elvissel. Aztán amikor Slater elhívja a lányt moziba, ráadásul egy Sonny Chiba trilógiára, akkor már olyan biztos vagy magadban, mint bármelyik Michael Bay filmnél, ahol a harmadik percben felrobban valami.

Quentin Tarantino.

True Romance kritika1.png

Minden egyes alkalommal mikor előveszem a nagy U-S-A 80-as, 90-es évekbeli akciófilmjeit, drámáit, vígjátékait...whatever, a masszív termést, amiből temérdek minden filmes táplálkozik, akkor újra és újra szerelmes leszek Hollywoodba. De különösen az említett két évtized, amibe máig maradéktalanul belebolondulok, és ezt a szerelmet Tony Scott gyakorlatilag csak még súlyosabbá teszi. Scott azon rendezők egyike volt (isten nyugosztalja a fülledt akciófilmek királyát), aki olyan hangulattal, szenvedéllyel, lelkesedéssel és erotikával tudott filmet forgatni a 80-as, 90-es években, hogy az ember képtelen volt megmondani miért vigyorog, miért érzi borzasztóan jól magát, mintha bordélyházba rángatnák.

A Top Gun-ból ömlik a homoerotikus barátság, a Beverly Hillsi Zsaru 2. semelyik epizódjában sem volt ilyen szellemes-lendületes, Az Utolsó cserkész minden idők legjobb buddy-cop-flegma akciómozija, amely valaha készült (hogy csak néhány példát említsek a teljesség igénye nélkül)...a Tiszta Románc pedig az, amikor az akciófilm fülledt románca találkozik Quentin Tarantinoval.

True Romance kritika3.png

QT, ha valaha rendezne romantikus filmet (lassan az összes műfajt kipipálja, szóval..), akkor annak pontosan így kellene kezdődnie. Egy valószínűtlenül vonzó nővel, aki rajong a kungfu filmekért, imádja a képregényeket, titokzatos, dögös, és már az első este beléd szeret. Aztán, amikor kiderül, hogy valójában egy call girl-nek hívott kurva a csaj (a kettő NEM UGYANAZ!), aki rendelésre botlott főhősünkbe, ott jön képbe az öreg: Tarantino főhőse magasról leszarja ezt az egészet, életében nem kefélt jobbat, kedveli a lányt, sőt, mi több soha nem érezte magát ilyen jól. Most ne menjünk bele abba, hogy más filmek merrefelé vennék az irányt innentől, mert sohasem lenne vége a posztnak, meg ez amúgy sem arról szól, hiszen a romantikát félúton agyonverik és fejbelövik.

Bár már sosem tudjuk meg, hogy mit művelt volna a videotékás direktor, ha nem csak a forgatókönyvet, de a kamerát is ő intézi, de igazából be kell vallanom, hogy talán így jártunk a legjobban. Tony Scott tökéletes atmoszférába bugyolálja T karaktereit, akiket mellesleg nagyobbnál nagyobb színészek alakítanak (Brad Pitt volt már ennél nagyobb tahó, vagy Gandolfini ennél gonoszabb karakter bőrében? Nem hinném) megóvva a filmet attól, hogy esetleg felesleges kitérőkbe bocsátkozzon (így is van ideje egy gyönyörű szicíliai monológra és egy aberrált, erőszakos bántalmazásra) . Az egész bűzlik, az egész egy romlott, kibaszott élvezetes kefélés, aminek már senki sem emlékszik az elejére, a csókra, vagy a bókokra, hiszen az már senkit sem érdekel. Ellenben mindenki agyába beleégnek QT gyönyörűnél gyönyörűbb, csodálatos popkulturális dialógusai, melyek nyilvánvaló szerelmes levelek a szakmához, a film műfajához, nyomatékosítva, hogy ez a hapsi tényleg olyan kurvára imádja a mozgóképet, hogy még a kokaint is Dr. Zsivágónak hívja. Ez sosem volt kétséges számomra, szóval üzenem azoknak, akik állandó lopással vádolják, kicsit kacsintsanak már vissza ezekre a művekre. Hommage, baszki!

True Romance kritika4.png

Emellett pedig természetesen mindvégig ott nyüzsög Scott atmoszférája, az erőszak, a vér, a golyók, LA verejtéke a homlokodról csöpög, a háttérben pedig Hans Zimmer kellemesen lágy főtémája borzolja a retroimádók piciny lelkét - és persze egyéb kortárs muzsikák. Az akciószekvenciák látványosak, izgalmasak és rendezettek (ó, hogy ezek milyen nagy szavak a mai agyonkapkodott látványseggrepacsikhoz képest), ráadásul még fel is vannak töltve egy olyan nem túl sűrű, de hatásos emocionális töltettel, amelyeknek köszönhetően már majdhogynem több lesz, annál, ami.

Legalábbis az utolsó csodálatosan megkomponált tömegmészárlás után, amikor Patricia Arquette a parton sütkérezve a naplemente fényében nézi, ahogy félvak férje játszik Elvisre keresztelt, elmondhatatlanul aranyos fiúkkal, s közben Tarantino szavait narrálja, az ott megérdemel egy könnycseppet. Naplemente és happy end sosevolt ilyen kibaszott giccses és negédes, de bassza meg, rohadtul működik. Szánávábics, szép volt Scott, szép volt QT! 8/10

Szólj hozzá!

Címkék: akció vígjáték filmkritika romantikus 8/10 80 90 classic shit

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr826051591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása