Vitathatatlan tény, hogy a Bullet to the Head egyértelműen a videotékák polcaira való nyersanyag, VHS kompatibilis tucatakció, amelynek a mozivásznon nem sok keresnivalója van. DE, ettől függetlenül messze nem rossz. Habár, ahogyan mára a klasszikus értelemben vett videokölcsönzők, úgy a '80-as, '90-es évek stílusjegyeit felvonultató akciófilmek is szinte abszolút kihaltak. Stallone az utolsó, aki még hisz a létjogosultságukban. De valószínűleg ő is csak a nyugdíjba vonulás előtti pénzinjekció miatt teszi. A Fejlövés tucatfilm. A '90-es évek akcióinak terméke, amiből valljuk be azért mára nem sok jut.
És azért megesik az egyszeri nézővel is, hogy vágyik arra a profán egyszerűségre, amit anno ezek a filmek nyújtani bírtak fiatalos évei derekán. Ezért már most szólok, hogy aki az új-hullámos akciófilmek kedvelője (mondjuk manapság színtiszta akciófilm gyakorlatilag nincs is, kivéve talán, amit Vin Diesel-ék csinálnak), azoknak Stallone flashbackje nem lesz túl kúl.
Nos, a többiek, akik az izomkolosszus akciófilmjeinek emlőin nevelkedtek sem lesznek azért elragadtatva, mert ez a film gyakorlatilag olyan, mint bármelyik olasz csődör-akció a kilencvenes érából. Csak ez ma már Oldszkúl. Jó értelemben vett régimódiság, faékbe tört kés egyszerűségű cselekménnyel - a saját elvei szerint tevékenykedő bérgyilkos bosszút áll és bummm! -, sűrűn esedékes bunyóval, ökölharccal, csöcsökkel, fejlövéssel és egy jobb gatyazsebből előhúzott detonációkapcsolóval.
Sly előkapta valamelyik régi darabjának forgatókönyvét és újraforgatta. Hadd szóljanak a fegyverek és csattogjanak a pofonok. Mondjuk a humorhoz amit Walter Hill és Alessandro Camon forgatókönyvíró le akar nyomni a torkunkon már egyikőjük sem igazán ért - Sung Kang pedig a legidegesítőbb sidekick ever -, de legalább az akciójelenetekben még van némi szikra. Noha ehhez Hill-nek nem sok köze van.
Akármilyen hihetetlen, de a 66 éves Sly az, akinek karizmája, magabiztos kiállása és rutinja dinamikát (jól olvasod) visz a test test elleni a harcba, a lövöldözésbe vagy bármibe, amihez kell némi maszkulin erő. Jason Momoa ezt pedig az ellentétes oldalról igyekszik kiegyensúlyozni egészen tűrhető módon.
A következő állításommal valószínűleg sokan nem fognak egyetérteni, de ez a b-kategóriás tucatakció félkomoly hozzáállással, elnyűtt toposzokból tákolt plot-tal jobban, érzékelhetőbben visszahozta a fílinget, amit ezek az öregek még szeretnének bevinni a moziba, mint az Osztrák Tölgy kisvárosi védőakciója, amelyet nem mellesleg Kim Jee-Woon dirigált.
Szóval egy ide, egy oda, én továbbra is bízom az Escape Plan-ben, és abban hogy a két maszkulin-hős korához, hírnevéhez és a képernyőn eltöltött idejéhez, meg a lemészárolt hullák számához méltóan fogják letenni a shotgunt és szögre akasztani a bozótvágót. 6,5/10
