"Axel Foley: Itt fogva tartanak egy nőt!
John Taggart: Menjünk be és szabadítsuk ki!
Axel Foley: Mit gondol, én mi a lófaszt csinálok?"
Kopott farmer, stukker a farokvágatnál, pimasz vigyor és haláli duma. '80-as évek, amikor még Eddie Murphy kész volt a show-ra.
Felróhatnám, hogy a történet egy Justin Bieber dalszöveg bonyolultságával vetekszik, vagy, hogy a filmben kettő darab akciójelenet van összesen, amit két kezemen meg tudok számolni, hogy meddig tartanak, de kit érdekel?!
A kulcs a hangulat. A pálmafák, az ízes dumák, a konstans vigyorgásra késztető egysorosok, a csattanó káromkodások (a magyar szinkron még mindig zseniális). No meg Eddie Murphy karizmája, improvizációs talpraesettsége, a hülye vigyora a bajsza alatt. Eladja a seggfej Axel Foley-t, a jó szimatú kopót, akit nem lehet megállítani. Ki lehet dobni az ablakon, el lehet küldeni melegebb éghajlatra, meg lehet fenyegetni az állása elvesztésével, de amit ő a fejébe vesz...
A Beverly Hills-i zsaru ízig-vérig buddy-movie, az a fajta röhejes akcióvígjáték, amely önfeledt szórakoztatásra született, igaz, hogy kicsit kezdetleges, kevésbé merész és szókimondó (abban a 48 óra Reggie Hammond-ja abszolút viszi a prímet, Axel visszafogottabb és sunyibb), de a laza cselekményt remekül frissíti fel a forgatókönyv minden egyes párbeszéde. Egyetlen negatívuma, hogy a közepére túlságosan leül, már-már elszundít, de egy whisky-szóda és már ott is vagyunk a fináléban. Apropó, Jonathan Banks (Héj Breaking Bad fanok, Mike Ehrmantraut már korábban is mocskos gazfickóként alakított), mint az ügyeletes főmufti gonosz oldalbordája marha jó.
Szól a főtéma (amiből ha hiszitek, ha nem még középiskolás kicsengetést is csináltak), néha bekúszik egy-két klasszikus '80-as nóta, amit dúdolhat magában az ember miközben felidézi, hogy a legszórakoztatóbb akciómozikkal továbbra is a '80-as és '90-es évtized bír. Gondoljunk csak bele, hogy az eredeti szereposztás szerint, Foley-t, Stallone játszotta volna....de valószínűleg kevesellte a hullákat, úgyhogy visszamondta. 7/10
