Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Django (1966)

2013.01.15. 16:31 Gevin

Sergio Corbucci leforgatta, Franco Nero eljátszotta, Tarantino megidézte, mi meg most írunk róla.

Django írás 01.jpg

Egy magányos férfi bokáig érő kabátban vonszol maga után egy koporsót a sárban és mocsokban. Luis Enriquez Bakalov fájdalmas, melankolikus balladája már itt a tudatunkba égeti a karaktert impresszív főcímével (amit Tarantino egy-az-egyben átemelt). A következő képsorok egy nő erőszakos bántalmazását közvetítik, amint pedróbajszos mexikói fattyak ostorozzák, akiket vörös kendős katonák lyuggatnak ki, de pusztán azért, hogy ők feszíthessék keresztre az asszonyt. A férfi végignézi mindezt, majd megjegyzi, hogy nem lenne szabad így bánni egy hölggyel. Pillanatok kérdése és itt vér fog folyni.

Nem véletlen, hogy Corbucci az egyik legjobb cimborája volt Sergio Leoné-nak. Valószínűleg rengeteg közös témájuk volt, és örömteli lelkesedéssel osztották meg egymással a westernről szóló eszmefuttatásaikat. Nem kérdés, hogy a lóoperákra tett filmtörténelmi hatása Leoné-nak volt jelentősebb, kvázi halhatatlan istenként ivódott a spaghettiwestern műfajába, de barátja Corbucci sem panaszkodhat.

 A Django jelentősége bár igen számottevő - nagyban neki volt köszönhető a spaghetti-western népszerűségének növekedése -, mégis érezhetően sokkalta kommerszebb, realistább és kevésbé intuitív, mint bármelyik klasszikus Leone mű.

Django (Franco Nero eme szerepnek köszönheti híressé válását) miután megmenti a nőt tovább húzza a koporsót maga után és vele együtt egy város fogadójába érkezik. A vidék sárban fürdő és kietlen, a fogadóban csak a rusnya, köpcös pultos fickó és azok leharcolt kurvái fogadják őket. Vendégszeretetük jéghideg (egy rámenős szajhát leszámítva), mert tudják, hogy a lány, akit a férfi idehozott, a kegyetlen Jackson őrnagy (Eduardo Fajardo) tulajdonában állt míg meg nem szökött tőle, és hát mivel még nem terveztek meghalni, nem szívesen fogadják őket. Django pontosan tudja, hogy érte fognak jönni, nem véletlenül hozta a koporsót. És a mexikóiak (akiket fajtájukból adódóan az őrnagy szórakozásból gyilkol egy kellemes délutánon), sem restek tiszteletüket tenni.

Django írás 2.jpg

Corbucci azt mondta semmiképp sem szeretné utánozni Leoné-t, de mivel a barátja, ezért kétségkívül hatott rá, így nem véletlen, hogy a Django cselekményében nyomokban felfedezhetőek az Egy maréknyi dollárért történeti elemei (bár mindkét filmet Akira Kurosawa A Testőr-e ihlette).

Corbucci ábrázolásmódja véres és erőszakos. Már-már explicit és öncélú módon jeleníti meg a brutalitást, kezdve a sokkoló fülplasztikától, a Rambo-filmet idéző könyörtelen mészárlásig. Nem a véletlen műve, hogy a film 25 évig be volt tiltva Angliában.

Django legalább olyan rideg, könyörtelen és szenvtelen, mint a fényképezés, amely előszeretettel zúdít arcunkba minél több kiontott vért, sarat, és erőszakot. Csak egyetlenegy nőt szeretett, akit azóta már por és homok fed. Nincs maradása ezen a helyen, a koporsó magában szimbolizálja a halált és az újrakezdést, a leszámolást és az arannyal teli újjászületést. Abban temetné él egykori önmagát, hogy aztán új életet kezdhessen. De ebben a világban, ahol mindkét oldal (a rasszista tábornok bandája éppúgy, mint a Hugo (José Bódalo) által vezetett mexikói csürhe) ugyanolyan romlott, ő áll középen, hogy elégtételt tegyen. Corbucci ezzel egyértelműsíti, hogy egyik oldal sem különb a másiknál és Django-n keresztül tesz rendet és hirdeti ki saját eszméjét - a finálé vérvörösen gyönyörű, a keretes szerkezetben újra megszólaló főtémával, ahol végül eljutunk a folyton cipelt koporsótól annak beteljesüléséig, a temetőig.

Django írás03.png

A Django klasszikusnak klasszikus, de sokkal kevésbé élvezetes, mint a Leone-eposzok. Franco Nero maga a férfiasság és a tesztoszteron, de hiányzik belőle az a lélek és kiismerhetetlen karizma, amely Clint Eastwood ikonját beleégette a vadnyugat homokjába. Dialógusai inkább elégítik ki az egyszerű, nyílegyenes, pisztolyropogtatós és brutális westernre éhes nézőt. Az értékek messze nem fénylenek olyan kristálytisztán és elemi módon, mint ahogy teszik azt a Dollár-trilógia vagy a Volt egyszer egy vadnyugat kopott képkockáin. De azért, amikor mégis megcsillan benne egyfajta romlott, veszett gyönyörűség, azt kétségtelenül stílusosan teszi.  6/10

komment

Címkék: western filmkritika 6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr295019796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.16. 10:30:45

én nagyon csípem ezt a filmet, az "újat" még nem láttam, de ezt vagy tucatszor.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2013.01.16. 12:25:10

@doggfather: Nekem a Leone-westernek valahogy sokkal jobban fekszenek. A hangulat, a színészvezetés, a humor, a fényképezés színtiszta esszencia a mesternél.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.16. 14:03:37

@Gevin: nekem is "természetesen", de én ezt a filmet is nagyon szeretem.

Az a koporsóhúzás nagyon nagy ötlet, engem már azzal megvett, mikor először láttam a filmet.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2013.01.16. 14:42:36

@doggfather: Mert az a legjobb ötlet és legjobb jelenet a filmben. Az a zene pedig valami varázslatos.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.16. 17:25:38

@Gevin: ugyehogy ugye?!

nah ezekért szeretem én.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása