Megközelítőleg ezerötszáz biciklis futár van New York-ban, akiket akkor bérel fel az ember, ha a különböző technikai kütyük bedöglenek, avagy a kiküldendő cucc prioritásban magasabb besorolást kap, akkor jönnek ők. A főszerepben tekerő Joseph Gordon-Levitt-nak ezúttal egy jegyet kell házhoz vinnie, amely nem csak, hogy piszok értékes, de életek múlhatnak rajta. Többek közt majdnem az övé is. Voltaképp a történet ebben a kis papírvékony szkriptben  teljes egészében össze van foglalva, szóval egyetlen esélye a néző tetszési indexe feletti győzelemre, hogy az adrenalinnal megszórt akciót vagányan prezentálja.

És szó-mi-szó egész jól csinálja. Mondjuk a film első harmada tulajdonképpen egy intenzív videoklip, amit sokáig ugye nem lehet - vagy nem érdemes - húzni, így középtájt ki is fulladnak a bringások a cselekménnyel együtt. De addig akad adrenalin bőven, egész jó alternatív megoldások váltogatják egymást a különböző variációjú lehetséges útvonalakról és az üldözés is kellően dinamikus tempót diktál.

JGL bármikor hozza a cinikus-pimasz hipszter gyerek figuráját kisujjból, így a film rá eső része passzol, de rajta kívül karakterekről nem mernék beszélni. Mindenki egydimenziós a spanyol szépségtől kezdve az ázsiai lányig, az ügyeletes szerencsejáték függő, sötét oldalra orientálódó zsaru szerepében pedig Michael Shannon próbál félelmet gerjeszteni, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Miután a film középtájt ledobja a láncot, elkezd az időben ugrálni és ad hoc flashback-ekkel igyekszik kibővíteni a másfél órát alulról karcoló játékidőt. Azért szerencsénkre arányosan pörög a film egy akcióhoz képest, bár tétről, életekről és kiszámíthatatlan izgalmi faktorról hülyeség lenne beszélni, de a potenciál egy vasárnap délutáni kikapcsolódáshoz bőven megvan benne. Egy tál popcorn-nal az ölünkben, néhány dobozos sörrel kiegészülve még a jobbunkon tespedő barátnő sem fog unatkozni. Aztán mégsem a Szex és New York pörög. 6/10