Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Én, a séf / The Chef (2012)

2012.07.12. 14:21 Gevin

Egynyári vígjáték szambázott a hazai mozik hűvös termeibe pár héttel ezelőtt, amely egy már sikeres receptet felhasználva vegyíti a gasztronómiát és romantikát franciás fűszerezéssel egy családbarát, kedves komédiába. És azt kell, hogy mondjam, az eseti, egyszerű, de jókedvű kikapcsolódásra vágyó idősebb mozilátogatók számára ez egy kiváló választás lehet. A '48-as évjáratú Jean Reno-val.

Én a séf írás.jpg

Alexandre (a kíméletlenül megöregedett Jean Reno) egy előkelő étterem főszakácsa, aki mára kiégett. Mégis azt várják tőle, hogy a konzervatív oldalát pihenőpályára téve, a tavaszi menüvel elkápráztassa a kritikusok garmadáját. Zsáki (Michael Youn, a francia Jason Bateman) konkrétan ételbuzi. Egy lepukkant sültkrumpli-hamburger-nagy-kóla szisztémájú helyen is patinás finomságokkal akarja feldobni az éhes tahók étkezéseit, ebből kifolyólag egyik helyen sem tölt túl sok időt. Nem kell hozzá zseninek, de még csak tíz évesnél többnek sem lenni, hogy az ember kihámozza, hogy Alexandre-nak pont ez a fickó kell, ahhoz, hogy megtartsa az állását. Ja, igen, mert azt nem említettem, hogyha a három csillagból a kritikusok egyet is elvesznek, akkor franciás búcsút vehet az éttermétől, ahol évtizedeket dolgozott. Eközben természetesen kifinomult szépséggel megáldott, érett francia hölgyek szivárognak a cselekmény lapjai közé, hogy gondoskodjanak a romantikáról és a bonyodalmakról.

Én a séf írás2.jpg

Az Én, a séf humora a karaktereivel és a színtiszta, őszinte egyszerűségével együtt is mindvégig szerethető marad, a témából kihozható és felsorolható kliséi ellenére. Habkönnyű konfliktusok függeszkednek a karakterek közé, amiket a speciális, ízes ételek, az érlelt minőségű francia borok és nem utolsó sorban a két főszereplő párosa dob fel igazán. No, nem olyan magasra, hogy elérhetetlenné váljon, hiszen mindez a laza szórakoztatásra előállított film a széles közönség számára készült, és akik befizetnek rá, azok valószínűleg tudatában vannak, hogy mire számíthatnak. És ezt, ez a francia komédia majdnem maradéktalanul teljesíti is. Zavaró tényező, hogy az utolsó harmadban mintha az író és a rendező is túlzottan kiengedett volna, mert amik ott történnek, azok már inkább abszurd, és komolyan vehetetlen mivoltjukból adódóan megmosolyogtatóak. De az is igaz, hogy aki odáig eljut, annak ez már nem sok vizet fog zavarni. Ahogy a film sem, de néhány mosolyt azért garantál és ennél többet se nem ígér, se nem akar. 5/10

Ui.: Santiago Segura, alias Torrente cameo-ja azért hatalmas meglepetésként hat.

komment

Címkék: vígjáték filmkritika 5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr284642888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása