Kalózok! A kétballábas banda / The Pirates! Band of Misfits (2012)
Mi teszi a jó kalózt? A fosztogatás? A kardélre hányás? Vagy a pompázatos szakáll? Netán a féktelen rumfogyasztás? Erre a kérdésre keresi a választ a Kalóz Kapitány nevű kalózkapitány és szedett-vedett legénysége, mialatt Az év kalóza címre hajtanak néhány náluk sokkal rátermettebb tengeri haramia ellen. Sajnos azonban elég rossz helyen keresgélnek, így az izgalmas, kalandokkal és veszélyekkel teli rivalizálás és kincsvadászat helyett egy londoni tudományos versenyen kötnek ki, ahol az örök szingli Charles Darwin, egy zavaros személyiségű majom meg a kalózgyűlölő Viktória királynő várja őket. A furcsa helyszín-, ill. témaválasztás pedig egy gyakran széthulló történetet eredményez, amit a légből kapott motivációk csak tovább rontanak, ráadásul az egyfolytában letargiába zuhanó karakterek szomorkodása időnként zátonyra futtatja a cselekményt, ahonnan úgy kell megerőszakolni, hogy végre a helyére billenjen, és meglovagoljon egy vidámabb, pezsgőbb hullámot. A humor szerencsére sokszor kopogtat a kalózok ajtaján, ami már eleve jótékony hatással van a lapos történetre, és ha ehhez még hozzávesszük a hangulatos, helyenként kissé groteszk képi világot, valamint az egész tűrhető szolgálatot tevő 3D-t, akkor már nem is olyan vészes a helyzet; egy lusta vasárnap délutánt kellemesen el lehet ütni vele. 5/10
Éjsötét árnyék / Dark Shadows (2012)
Szám szerint a nyolcadik közös filmjében a Johnny Depp - Tim Burton duó egyik tagja sem állított maga elé különösebben nagy szakmai kihívásokat, az Éjsötét árnyék éppen ezért egy kissé halvány tónusú, de mindenképpen szerethető dark fantasy-vígjáték lett, burtonösen gótikus képi világgal és a maskarában botladozó Depp megbízható alakításával. A történet a Collins család körül forog, melynek legidősebb tagja Barnabas, a vámpír, akit 200 éve egy boszorkány temetett a föld alá szerelmi bánatában, ám egy építkezés során Barnabas kiszabadul, és nemcsak a Collins család életét forgatja fel, hanem az egész városét. A humor úgy-ahogy jelen van a filmben, élen a modern dolgokban cseppet sem járatos, régimódian öltözködő, és ékesen szóló vámpírral, de az autókra és televízióra rácsodálkozás enyhén szólva sem hat az eredetiség erejével, így a nevetés nem lesz gyakori vendég a Collins-kúriában, viszont a mosolygás és a vigyorgás nagyjából a teljes játékidő alatt garantált. A poénok mellett a konfliktusokat is félvállról vevő, gyenge közepesre vizsgázó forgatókönyvön csak a remek hangulat és a látvány lendít akkorát, hogy élvezetes legyen az összkép, de a vámpírfilmek hanyatlásának éveiben mindig jól jön egy ilyen magát nem túl komolyan vevő próbálkozás. 6/10
A diktátor / The Dictator (2012)
Sacha Baron Cohen már több kultikus figurát is megteremtett eszement vígjátékaival, és ezt a szokását azóta se vetkőzte le, így az Ali G, a Brüno, valamint a Borat megtestesítője ezúttal Aladeen admirális-generális köntösében int be a diktatúra intézményének, de a demokrácia is megkapja a magáét. Az emberei által hátba támadott, s ezáltal identitását vesztett diktátor New York utcáin téblábolva igyekszik visszaszerezni régi életét, ill. megakadályozni, hogy szeretett diktatúráját demokráciává alacsonyítsák. Ehhez pedig nagy utat kell bejárnia egy számára teljesen ismeretlen és érthetetlen világban, ami a meglehetősen elcsépelt történet ellenére is nem egy vicces pillanathoz vezet. Cohen a humor széles palettájáról válogat, és még ha rendszerint nem is épp a legkifinomultabb eszközök mellett dönt, az sem probléma, hiszen kifejezetten jól áll neki ez a gyakran altesti és egyéb gusztustalan poénokkal operáló alpári stílus. Néha kicsit elveti ugyan a sulykot, de összességében működő viccekkel dobja fel a lapos történetet, valamint a beleerőszakolt, bizarr szerelmi szálat, így még ha nem is kiemelkedő, de egy viszonylag szórakoztató, és pl. a Brünóhoz képest egészen nézőbarát produkcióval mond ítéletet a nyugati demokratikus világ fölött. 6/10
21 Jump Street – A kopasz osztag (2012)
Meglepően jól sikerült akció-vígjáték – pontosabban akció-paródia -, melynek középpontjában egy a rendőrakadémiát frissen elvégzett idióta páros áll, akik nagyjából minden feladat elvégzésére totál alkalmatlanok, ezért egy különleges eljárást igénylő ügyet sóznak a nyakukba. Egy gimnázium diákjai közé beépülve kell kézre keríteniük valami új drog terjesztőjét, ám a küldetés nem várt nehézségekkel jár, ugyanis a gimis élet gyökeresen megváltozott, mióta ők utoljára kiléptek az iskola kapuján. Ez pedig nem várt nehézségeket, félreértéseket – és a mi nagy örömünkre – rengeteg vicces fordulatot szül, így a poénok nagyjából befoltozzák a nem túl eredeti forgatókönyvben tátongó lyukakat. A számtalan akciófilmes utalás, a cameók és az apró ötletek meg még minderre rátesznek egy lapáttal, és kendőzetlenül figurázzák ki a műfaj sajátosságait. Kár, hogy időnként pár erőtlenebb húzás, bárgyúbb poén és felesleges drámázás is előfordul, bár meg kell hagyni, vajmi kevés van ezekből, de helyenként azért mégis kissé megakasztják a film sodrását. Ettől azonban még nem kell szégyenkeznie a 21 Jump Streetnek, hiszen remek mókát biztosít, és a két főszereplő – Jonah Hill & Channing Tatum – is kifejezetten szimpatikus párost alkot. Szívesen elnézegetnék még pár folytatást, legalább ezen a színvonalon. 7/10