Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

A bőr, amelyben élek / The Skin I Live in (2011)

2012.01.05. 12:12 Gevin

Amikor az aberráció és a perverzió közösül a filmvásznon egy olyan nyomasztó atmoszférában, amiben a néző szinte kizárólag kellemetlenül és frusztráltan érzi magát, akkor jobb ha vigyázunk. Óvatosan kell döntenünk, hogy mely karakterekkel empatizálunk, moralitásban ki mellé állunk, mert még a végén nem a filmben szenvedő személyek koppannak majd a legnagyobbat, hanem mi. Pedro Almodovar filmje aberrált, sokkoló, nyomasztóan fájdalmas történet. Az a fajta, ami közben meg-megrándul a görcs az ember gyomrában, elborzad, és a végén nem tud majd dűlőre jutni a kétes érzelmeivel.

Robert (Antonio Banderas) elismert plasztikai sebész, fényűző villával, elegáns hófehér BMW-vel. Páciensei a saját kis izolált birtokán lábadozhatnak miután elvégezte rajtuk az aktuális beavatkozást. Robert-nél viszont jelenleg csak egy páciens van, egy fiatal nő, akit temérdek kamerával körbeölelve tart fogva a házban és akin különböző kísérleteket hajt végre. Édesanyja segít Robert-nek, ellátja a lányt, cselédeket toboroz, mindent körültekintően intéz, hogy a titok még csak véletlenül se tudódjon ki. Mert ebben a hiper-sterilizált környezetben valami eszméletlenül mocskos-beteges titok lappang, ami kívülről talán nem, de belülről igencsak komplikált. A szkriptről egészen véletlenül sem ejtenék több szót, mert úgy hat a legjobban, ha minimális az ismeretünk róla.

Az expozíció kevésbé dinamikus és egyszer csak eljut egy pontra, ahol a cselekmény érzelmi szálainak összegabalyodása a spanyol habitussal ötvözve egy menthetetlenül giccses és közhelyes szappanoperává alakul. Vagyis, hogy majdnem, mert Almodóvar ügyesen küld minket vissza a múltba, hogy saját magunk vegyük szemre és ezáltal ítélhessük meg, hogy mennyiben kiérdemelt vagy nem kiérdemelt a karakterek jelenben elfoglalt helye. A bosszú meddig marad meg valódi önmagában és hol az a pont, ahol gusztustalanul kifordul medréből. Almodóvar ügyesen marad háttérben saját ítéletével, amíg az szükséges. Objektív és okosan ránk bízza a döntést. Az márpedig ziher, hogy nekünk lesz a legnehezebb dolgunk.

Ott ront a film az amúgy zseniális struktúráján és narratíváján, hogy a karakterek motivációi kissé ingatagul hajladoznak. Nem érezni, hogy bármelyikük részéről olyan erős lenne az az inger, ami miatt azt teszik, amit tesznek. A szexuális és egyéb devianciák mögött megbújó érzelmi hatások és traumák szemléltetése nem elég fajsúlyos, ahhoz az irdatlanul eltorzult élethelyzethez, amiben a főhősök élnek. Persze Almodóvar megteremtett atmoszférája még így is falrepesztő, kétségtelenül elkezdi zabálni az ember lelkét - a veszteség pusztán annyi, hogy a végéről hiányzik a katarzis.

Antonio Banderas mindvégig sztoikus zsenije félelmetesen hátborzongató a maga sznob eleganciájával. Az biztosan elmondható, hogy a színész és a rendező kölcsönösen a legjobb üzletet kötötte egymással. Banderas nagyon rég nem volt ennyire markáns és fenyegetően őrült, fergeteges a játéka. Elena Anaya sugárzó személyisége pedig gyönyörű - és ez a gyönyörűség szeli ketté a nyugalmat, cincálja szét darabjaira a néző gondolatait, mert nem lehet elmenni mellette csak úgy, minden ismeret tudatában.

A néhol előbújó hibák azonban szinte elporladnak, mert a film olyan masszív gondolatébresztő és inkorrekt gyomros egyszerre, amit képtelenség könnyedén letudni. Megfekszi a gyomrod és körbe-körbe szaladgál a fejedben. Azt hiszem Almodóvar pont ilyesféle hatásra játszik és be is jön neki. 7,5/10

8 komment

Címkék: thriller dráma filmkritika 7/10 8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr1003502255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2012.01.05. 16:47:54

Egyszer biztosan megnézem, de mostanában nincs kedvem ilyen nyomasztó filmekhez.

2012.04.24. 22:49:52

Nos, megnéztem magam is a filmet. Kicsit nehezen indul be, ám végül a tavalyi év egyik legjobb darabja lesz belőle. Ráadásul zseniális a zenéje és az egész szellemisége is kifejezetten újszerű és formabontó.

Almodóvar ezúttal nem gatyázik, hanem beletolja a képünkbe a transzgenderizmus legvelejét, valamint Vera szépségén keresztül kíméletlenül eljátszadozik a szexuális beállítottságunkkal is, ami annak ellenére, hogy stabil, mégis e képsorok láttán egy pillanatra megkérdőjeleződik. Profi munka.

Egyébként jó a kritika is, Gevin. Csak az a kár, hogy kevesen nézik meg ezt a filmet, pedig nagyon megérdemelné a felületet. :(

Nálam 8/10.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2012.04.24. 23:07:37

@johnnymoore: az biztos, hogy mesterien ráncigálja a szálakat, úgy, hogy az ember morális és szexuális beállítottsága majdhogynem beletörik. Iszonyat brutális gyomros, valóban hozzá lehet csapni a tavalyi legjobbakhoz, de a legmaradandóbbak - így vagy úgy - közé mindenképp. talán felkerekíteném 8/10-re is (ha nem lenne akkora szemét alapból az egész felütés).

K.Leslee 2012.07.28. 17:09:05

Annyira azért nem volt mély és gondolatébresztő. Volt olyan pont, amikor majdnem kikapcsoltam(a tigrises résznél). Maradandónak maradandó film, de az egésznek olyan szappanopera jellege van. Mondjuk nekem a Volver sem tetszett, a Beszélj hozzát meg végig sem tudtam nézni.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2012.07.28. 17:45:16

@K.Leslee: Igen, addig a pontig feszegeti a szappant erőteljesen, de utána sikeresen átvált valami sokkal jobbra. Na, nem, ez rossz szó. Durvábbra, betegesre, kiábrándítóra, de eszméletlenül hatásosra.

K.Leslee 2012.07.29. 18:08:51

@Gevin: csak akkor már túl késő. Az egy dolog, hogy beteges, de ez a szürreális hangulat sehogy nem illett bele a tudományos keretbe. Pedig az egész sztori átgondolt és kerek, jobb kivitelezést érdemelt volna.
Talán, ha Alfonso Cuarón vagy Inárritu rendezte volna...

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2012.07.29. 21:24:53

@K.Leslee: Innárituhoz nem illett volna ez az egész, se a forgatókönyv, se a koncepció. Almodovar beteges elméje kellett ide.

Bár már régen láttam, de úgy emlékszem, hogy a "tigrises" jelenet úgy a 30-40. perc környékén van, szóval nem hinném, hogy túl késő lenne. Furcsa és kissé valóban kizökkenti a nézőt, kilóg a sztoriból, ezzel egyetértek, de az egész atmoszférája, a karakterek játéka (főleg Banderasé) kárpótol.

K.Leslee 2012.07.30. 13:24:13

Csak eszembe jutott ket jo rendezo, de amugy igazad van. Szorakoztato film, csak zavart, h mennyivel tobbet ki lehetett volna hozni belole. Mondom, eleve nem szeretem Almodovart, de eddig ez a filmje tetszett legjobban.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása