Ismét visszamásztak a tévébe a sétáló hullák, Frank Darabont távozásával vélhetően olyan nagy törés nem történt, de a premier mégis sántított kissé. Szinte ijesztő volt, ahogy az első 20 percben olyan dramaturgiailag hatásvadász klisékkel fröcskölték tele a cselekményt, amely a feszültségből átlényegült valami bénázó tucathorrorrá. Szerencséjükre ezt az epizód végére igyekeztek áthidalni: valós feszültséget generáltak, remekül végigvezetett karakterfejlődést ábrázoltak és robbantottak egy halványan látható, de abszolút működő cliffhangert. Korántsem tökéletes, de a gyomorba maró atmoszférát végül két lábra állító kezdést láthattunk. Az írás spoilermentes.

A Walking Dead egyik legnagyobb potenciálja, hogy a horrordrámán belül kiválóan navigálódhat a cselekmény. Rick kezdőmonológja ugyan már a giccsességgel szemezget, de végül hihetetlen jó mederbe terelik a karaktert, ahogy a félig hitevesztett vezető az utolsó utáni pillanatig kapaszkodik a reménybe. Egyre szebben csiszolódik a karakter, ellenben a többiek olykor vérfagyasztóan illogikus tetteit látva az ember legszívesebben a homlokára csapna. A túlzóan nyúlós drámával ugyanez a helyzet, amire viszont kiváló érzékkel reagálnak, Lori (Rick felesége) karakterén keresztül. Néha kissé szappanszagú a kapcsolati háló, a dialógusokkal olykor elcsúsznak az írók, de még a szakadék előtt visszarántják a kormányt.

A feszes akciójelenetek tocsognak a vérben, belekben, és ha a kezdeti hatásvadász eszközöket sikerül elfelejtenünk, a továbbiakra nem lehet panasz. A rendezés öt csillagosan igyekszik bevonni minket a poszt-apokaliptikus környezetbe, ahol az összes döntés terhe a vállunkat nyomja. A maszkmesterek profizmusa továbbra is érvényesül, - ahogy a képregényben, itt is a zombik alaposabb és részletesebb ábrázolást kapnak, míg az emberek egyszerűek, már-már kopárak - leszakadt szájú, sebző-vérző csoszogó holtak, brutálisan és nyersen másznak a képünkbe. Ebből a nyers és drasztikus ábrázolásból semmit sem adtak alább - nagyon helyesen.

A cselekménnyel kimért tempóban haladnak, ebben a több, mint egy órás részben sem zajlott olyan sok minden, de ez inkább a sorozat számlájára írható, mintsem hátrány. A szálak alapos kibontása, a részletesség erőssé és masszívvá faragja a Walking Deadet. Bevallom a cliffhanger engem jól pofán vágott, számítani lehetett valamiféle csavarra, de nem gondoltam, hogy ennyire grandiózus lesz - már csak azért sem, mert elvileg 90 perces premiert ígértek, de jó az 60-nak is. Erősen kezdett a második évad, bár a pilot atmoszféráját nem ugrotta meg, de még így is hihetetlenül feszültté tette a várakozást a második részig. 7/10