Nem volt az olyan régen, amikor négy queens-i srác mert nagyot álmodni, és az ifjú filmcsillag, Vincent Chase vezényletével bevették Hollywoodot. Azóta bőven volt idejük megtapasztalni a sztárélet csillogó és árnyékos oldalát is, de bármekkora bajba is keveredtek, hőseink mindig kimásztak a kulimászból. A hetedik évadban azonban minden eddiginél mélyebb szakadékba taszította őket az írói kéz, ahonnan ilyen kevés rész alatt – nevezetesen nyolc - baromi nehéz lesz visszakapaszkodni a csúcsra. Éppen ezért vártuk már az évadnyitót, mint a messiást, reménykedve abban, hogy végre megszabadítanak minket a felesleges drámától, és visszakapjuk azt a sorozatot, amit anno megszerettünk. Ennek tükrében lássuk, hogy szerepelt a 8x01; ami pedig engem illet, a továbbiakban sem spoilerezek, csak megosztok néhány gondolatot a sorozattal és az utolsó évadnyitóval kapcsolatban.
Nem kezdett olyan jól az évad, mint vártam, bár tény, hogy hozott pár pozitív változást. Kezdjük is rögtön a legfontosabbal: nincs Sasha Grey! A saját magát alakító (ex?)pornós volt ugyanis a második legidegesítőbb karakter az Entourage történetében, szorosan Dom mögött - ennek okán már a puszta hiányával emelkedett a színvonal. A többiek közül viszont nem hiányzott senki, a készítők igyekeztek több-kevesebb időre minden főbb karaktert belesűríteni a nyitányba, és mivel maga az epizód nem sikerült túl mozgalmasra, volt idő eltöprengeni azon, hogy honnan indultunk, és mennyi minden változott meg azóta, hogy az a bizonyos fekete Lincoln Continental először söpört végig a csilli-villi neontáblák sűrűjén, és gördült be végül a kamera alá.
Mindenki rengeteget komolyodott a kezdetek óta – igen, még Drama is, bár ezt néha nehéz elhinni -, de hát fel kell nőni valamikor. Ez a felnövés azonban nem nagyon hiányzott a sorozatból, mert pont azt a könnyed hangvételt vonta ki az egyenletből, ami miatt az egyes részek mindig képesek voltak feldobni az embert, bármilyen szar napja is volt. A változást leginkább Billy Walsh karaktere sínylette meg: az őrült, kontrollálhatatlan rendező kezes báránnyá változtatása volt a legrosszabb lépés, amit az írók valaha megtettek, ezért már neki se tudunk annyira örülni, amikor váratlanul felbukkan az ajtóban.
Akire leginkább számítani lehetett az évadnyitóban, az Drama, aki Ari felszólítása ellenére sem fogta vissza az elmebaját, és igazán kitett magáért az öcskös fogadtatására rendezett házibuli előkészületeivel. És ami még ennél is jobb: végre láthattunk pár képkockát a Johnny’s Bananas névre keresztelt rajzfilmjéből is. A többiek nem sokat tettek hozzá ehhez a részhez, de azért időnként a mindent túldramatizáló Drama mellett is megvillant minden, ami miatt az Entourage-t szeretjük: volt itt többek között buli, vicces cameo, ideges Ari Gold, aggódó E és még Scott Lavin is sziporkázott.
Hogy pontosan merre tart a sorozat, azt nem nehéz kitalálni, mivel innen már csak feljebb lehet. A záró képsorok mindenesetre új kezdetet ígérnek, reméljük, hogy innentől tényleg 180 fokos fordulatot vesz a széria, és a maradék hét részben sikerül törtetőinknek kimászni a gödörből, hogy újra elhozhassák nekünk az utánozhatatlan Entourage-életérzést, amely az utóbbi időben sajnos kiveszett a sorozatból.
Nevezhetjük szükséges rossznak ezt a részt, hiszen el kellett varrni az előző évad hülyeségeit. Elég kényelmes, eseménytelen volt ahhoz képest, hogy milyen kevés idő maradt rendbe szedni a bagázst, de bízom az írókban, hogy képesek lesznek visszaterelni a sorozatot a helyes útra, hőseinket pedig a vörös szőnyegre - oda, ahova mindig is tartoztak. 6/10
update: az alábbi bejegyzés közben bővült 3 új képpel.
