Oshii Mamoru, a Ghost in the Shell című kultanime rendezője jegyzi ezt a filmet, mely egy kietlen és lehangoló jövő képét tárja elénk. Egy olyan jövőbe vezet el, ahol az emberek egy virtuális világba menekülnek a nyomasztó, reménytelen hétköznapok elől. Ez a világ ad otthont az Avalon névre keresztelt háborús játéknak, ami mellesleg illegális, mivel amellett, hogy függőséget okoz, néha az agyhalál állapotába kényszerít bizonyos játékosokat. Történetünk főhőse egy Ash nevű nő - az Avalon egyik legkiválóbb harcosa. Miután tudomást szerez a játék egy extra nehéz szintjéről, elhatározza, hogy véghezviszi azt, ami eddig senkinek sem sikerült…

Ez a jövős-virtuális-háborús téma egy pörgős, akciódús filmet sejtet, és aki erre számít, az elképzelhető, hogy csalódni fog. Ash küldetései látványosak és izgalmasak, ez nem vitás, de a játékon kívüli események nagyon lassan csordogálnak. Oshii nem siet sehová – szép, hosszú snitteken keresztül mutatja be a jövőbeli emberek komor, letargikus hétköznapjait. A képi világot egy fakó, barnás szín uralja, ami valami egészen elképesztő, sajátos hangulattal ruházza fel az Avalont, és Kawai Kenji lélegzetelállítóan hatásos dalbetétei megsokszorozzák az élményt.

A legszórakoztatóbb részek egyértelműen az avaloni küldetések. A készítők beavatnak minket a játék rejtelmeibe; megtudjuk például, hogy csapatban vagy szólóban érdemes-e nyomni, hogy melyik fegyverek a leghatásosabbak, de olyan részletekre is odafigyeltek, mint a laggolás, és a vele járó nehézségek. A romos épületek közt vagy a nyílt utcákon zajló összecsapások rendkívül látványosak, a kockulásra hajlamos nézőkben ráadásul kellemes emlékeket ébreszthetnek. A CGI pedig még 10 éves távlatból is szépnek mondható, annak ellenére, hogy érezhetően nem egy gigászi költségvetésű produkcióról van szó.

A Lengyelországban, lengyel színészekkel forgatott Avalon egy sajátos, művészi megközelítése a virtuális világokban játszódó akció-sci-fiknek, és igaz, hogy két akció között néhol kicsit elvonttá vagy unalmassá válik, de az érdekes története és magával ragadó hangulata miatt kiérdemelt nálam egy masszív 8/10-et. (Zárójelben megjegyzem: erősen rétegfilm)

Trailer: