Fogalmam sincs, mit képzeltem, amikor a Last Exorcism-ra esett a választásom, mivel köztudottan rühellem a kézikamerázást, és az eddigi Ördögűző-filmek se jöttek be igazán. Mentségemre szóljon, fingom nem volt róla, hogy ez kézikamerás cucc lesz, mert se egy trailert, se egy képet nem láttam belőle. Volt is meglepetés, amikor már az első pillanatokban gyönyörűen beremegő kamera szédítő-émelyítő hatásával szembesültem, de úgy gondoltam, hogy kemény vagyok, és végig fogom nézni.
Hogy kemény vagyok, ahhoz kétség nem férhet, bár meg kell jegyeznem, hogy az alig 90 perces filmet több, mint 3 órán keresztül néztem. Kb. 10 percenként kellett megállítanom hosszabb-rövidebb időre, és ennek sokkal kevésbé az idegesítő kamera volt az oka, mint inkább az, hogy ez még a Paranormal Activity-nél is unalmasabb!
A főszereplő egy prédikátor, aki értelemszerűen másodállásban ördögűző, és Cottonnak hívják (nem vicc). Sajátossága, hogy nem hisz a démonokban, ezért az ördögűzések során tapasztalható jelenségeket (remegő ágy stb.) különböző eszközök segítségével saját maga idézi elő a hitelesség kedvéért. Elhatározza, hogy a következő esetét filmre veszi, ezért egy kéttagú stábbal el is indul a Sweetzer-farmra, ahol állítólag egy 16 éves lányt, Nellt maga az Ördög szállt meg. Cotton természetesen nem hisz a dologban, de hamarosan rájön, hogy a lánynak nagyobb segítségre van szüksége, mint azt gondolta volna.
Ahogy már említettem, rohadtul unalmas és érdektelen az egész, egyszerűen semmi nem történik benne. Persze néha megpróbál ijesztő lenni a film, de csak ijesztően szar lesz tőle. Nincs nyaktekergetés meg levitálás, de még a poszteren látható Pókember-imitálás is kimaradt. A legbizarrabb jelenet az, amikor Nell annyira hátrahajol, hogy a feje majdnem eléri a bokáját, de ez se félelmetes, hanem sokkal inkább egy nevetségesen hatásvadász erőlködés.
A karakterek egytől-egyig fogyatékkal élők; idiótaságokat mondanak és tesznek. Én nem is találtam köztük olyat, akivel akár egy kicsit is szimpatizálhattam volna. A legidegesítőbbek a meginterjúvolt „járókelők”, akik szappanoperákat megszégyenítő lelkesedéssel játsszák túl a szerepüket. De nem csak a karakterek, hanem az egész forgatókönyv borzasztóan gyenge. Egy értelmes mondat nem hangzik el benne, de olyan komoly arccal adják elő őket, hogy azt nem lehet kibírni röhögés nélkül.
Igaz, hogy a Last Exorcism szigorúan „Meg ne nézd!” kategória, a kézikamerás horrorfilmek szerelmeseinek mégis ajánlanám, mert a stílus minden sajátossága megtalálható benne: unalom, értelmetlen fordulatok, idegesítő karakterek és hányingerkeltő kamerarángatás. Én egyedül Cotton trükkjeit találtam értékelhetőnek, ezért megérdemel egy szánalom 2/10-et.