Be kell vallanom, nagyon régen szenvedtem ennyire filmnézés közben. Komolyan, akit ez leköt, az vagy nagyon unatkozhat, vagy már hónapok óta nem látott mozgóképet. Háromszor kellett nekifutnom, mire elértem a végére, pedig nem rossz amúgy a Monsters, csak borzasztó unalmas.
Ez meg hogy lehet? Mármint hogy lehet a film egyszerre jó és unalmas? Mielőtt erre rátérnék, hadd ejtsek pár szót a történetről: A két főszereplő, Samantha és Andrew el akar jutni A-ból B-be úgy, hogy a két pont közötti szakaszon hemzsegnek a földönkívüli lények, amik mellesleg nem igazán kedvelik az embereket. És pont. Ez még nem is lenne egy rossz ötlet, hiszen ki lehetett volna hozni ebből egy feszült, szörnyek elől menekülős sci-fit, de Gareth Edwards író-rendezőnek egész más tervei voltak.
Samantha és Andrew utazásáról szól a film, és kb. semmi másról. Ők meg utaznak is erőteljesen, láthatjuk őket gyalogolni, buszozni, vonatozni, hajókázni, meg még autózni is. Az ufók természetesen végig a közelükben ólálkodnak, de amint megzörren egy bokor, és a néző epekedve várja, hogy végre történjen valami, rögtön kiábrándít minket a Monsters, ugyanis nem történik semmi. A Világok harcából koppintott földönkívülieket is kb. 3x csodálhatjuk meg, ami nem is olyan nagy baj, tekintve hogy a film 15000 dollárból készült, így a szörnyek is inkább egy pc-játék színvonalon mozognak, ezért rendszerint meg is bújnak a sötétben.
A kis költségvetés másik velejárója a dokumentumfilm-szerű stílus. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint a „kézikamerás” horrorokban, hogy az egyik szereplő az élete árán is lefilmez mindent, és District 9-os kamerába beszélés sincs. Itt csak néha-néha beremegő képet kapunk, sokszor keveset mutató, ám annál többet sejttető kameraállásokat, és gyönyörű tájakat. Ez utóbbi a legnagyobb erőssége a filmnek, tényleg olyan érzésem volt, mintha a Discovery Channelt nézném, csak kár, hogy ilyen hosszú távon nem igazán tudott lekötni. A semmitmondó párbeszédek csak még tovább rontották számomra a helyzetet. Tök életszerű egyébként az egész, ilyen szempontból nagyon jól van felépítve a Monsters, szóval akinek ez bejön, az már lökheti is a lejátszóba a korongot.
Jó pont, hogy a District 9-nal ellentétben nem akar többnek látszani, mint ami. Ha van is komolyabb mondanivalója, az elveszhetett valahol két ásítás között, mert nekem nem tűnt fel ilyesmi. A sok rossz megállapítás ellenére azonban nem bántam meg, hogy megnéztem, mert bizonyos szempontból adott valami újat, de szerintem ez a téma nem tudott felnőni egy egész estés filmhez, feleennyi játékidővel jobban megállná a helyét. 4/10-et azért megérdemel, mert tényleg lenyűgözően szép helyszíneket tár elénk.