Már nem azok az idők járnak, amikor nyugodt szívvel ülhettünk be egy animációs filmre, biztos tudatában annak, hogy remekül fogunk szórakozni, kortól függetlenül. Elég sok gyenge eresztés látott napvilágot az utóbbi néhány évben, de szerencsére a Dreamworks égisze alatt készült Így neveld a sárkányodat nem tartozik közéjük. Így kellene talán néhány rendezőt is megnevelni, hogy megtanulják, hogyan lehet nulla ötletből látványos és élvezhető mesét rittyenteni.
Kőkemény vikingekről szól a történet, akik életét eléggé megkeserítik a sárkányok. Hablaty, a nagyfőnök különc fia sárkányölő szeretne lenni, de semmi olyan tulajdonsággal nem rendelkezik, amit egy büszke harcostól elvárna az ember. Mindent elkövet annak érdekében, hogy elismerjék a többiek, de próbálkozásai ellenére sem veszik komolyan. Még amikor sikerül is lelőnie egyet a legveszélyesebb ragadozók közül, azt sem hiszi el neki senki. Egy napon azonban rátalál a sérült sárkányra, és rövidesen egész más szemmel kezd nézni ezekre a lényekre, akik talán nem is olyan gonoszak, mint hitte.
Ki sem lehet látni a sablonrengetegből, minden fordulat előre megjósolható, és a karaktereket is ezerszer láttuk már, mégsem nevezhető unalmasnak a film, sőt, sokkal jobban lekötött, mint vártam. Ez főként a sárkányoknak köszönhető, amikből elég sokfélét felvonultat a film, ráadásul egytől-egyig szépen kidolgozottak, egyedi külsővel, saját speciális képességekkel meg minden. A Hablaty által nevelt, Fogatlan nevű fekete sárkány dizájnja nekem elsőre furcsa volt, mivel leginkább egy denevér karikatúrájához hasonlít, de az animálása annyira jól sikerült, hogy hamar megkedveltem. Nagy eséllyel pályázhatna akár a filmtörténet legaranyosabb sárkánya címért is. A látvány egyébként a legnagyobb erőssége a filmnek, ami igaz, hogy nem üti a Pixar-színvonalat, de lélegzetelállítóak a háttérben elterülő tájak, és az emberek is jól sikerültek (nekem az Asterixet juttatták eszembe). Mindehhez társul egy kiváló zenei aláfestés: John Powell dallamai mindig a lehető legjobbkor csendülnek fel, a többszörösére emelve ezzel az élményt.
Van tehát eddig lenyűgöző látványunk fantasztikus zenével, és egy sablonos, de kellemes történetünk szerethető karakterekkel. Mi hiányzik még? Ami minden animációs gyerekfilm elengedhetetlen feltétele: a poénok. És sajnos ez az, amiből roppant kevés van. Mert ez a film nem vicces, hanem aranyos. Fogatlan mimikája, ill. Hablaty ügyetlenkedései sokkal inkább mosolygásra ösztönöznek, mint nevetésre. Nem olyan nagy baj ez, mert így is vidám és élvezetes a mese, de néhány párbeszédet azért fel lehetett volna turbózni egy kis humorral.
Mindent összevetve, egy nagyon jól sikerült mese lett az Így neveld a sárkányodat. 7/10 pontot szórok ki rá, a levonás pedig a kevés poénért van, és persze azért, mert a sztori egy kicsit sem mert elrugaszkodni a jól bevált sémától, valamint pár apró hiba is akadt benne, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni. A negatívumok ellenére is az utóbbi évek egyik legjobb animációs filmje, amit kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlani tudok.
