"Knock, knock!
- Who is it?
- Steven Spielberg."

Chris Carter pilotepizódja hemzseg a misztikum és az oldschool gyönyörködtető kombinációjától. Feszes, izgalmas, lényegre törő, kiválóan felvezetett cselekmény, amely tökéletes táptalaja a kilenc évig futó szériának. Mulder és Scully ellentmondásokban tobzódó pazar párosa megkezdi kutatását az FBI leselejtezett, elkülönített aktái között.

A Blake Crouch regényeiből kis-képernyőre adaptált, ködös-misztikus tévésorozat a Fox-on (!Deja vu) már akkor gyanús volt, amikor a semmiből kísérteties csendben előtűnt M. Night Shyamalan neve, mint producer és a pilot rendezője. Bah. De a kritikák nem bántak rosszul vele, és a Twin Peaks-Truman Show analógia kiválóan hangzott, amit sikerült is fenntartani öt részen keresztül. Aztán a Wayward Pines ígéretes, izgalmas kisvárosi thrillerből ócska sci-fivé változott, és akkora cápát ugrott, hogy beszakadt a képernyő - mármint nekem, mert nem olvastam a könyveket (my bad). Van visszaút?

Talán. (SPOILERESSÉG A TOVÁBB UTÁN).

Damon Lindelof olyan, mint a fű. Vannak, akik imádják, vannak akik már a szagától öklendeznek, mások a megszállottjai lesznek. Paranoiát okoz. Miközben a többiek rendszeres fogyasztóvá és önkéntelen függővé válnak. Lindelof produktumai azért igazán effektívek, mert tudattágító hatásuk elvitathatatlan, ha a megfelelő befogadó közegbe jut.

Damon Lindelofot a munkássága alapján lehet egy picit többen küldenék el a picsába, mint ahányan fejet hajtanának előtte. De egy valamit le kell szögezni: a faszi eszméletlen nagy talentummal rendelkezik a hatásos expozíció és a karakterdráma szövögetésében. Legújabb tévés garázdálkodása éppen ezért halad jó úton ahhoz, hogy a Lost régóta keresett, méltó utódjává avanzsáljon effektíve rövid idő alatt. Nem meglepő tehát, hogy a már lement három rész alapján a tömeg igen tetemes mennyiségben morzsolódik lefelé, pedig aggodalomra nincs ok, éppen ellenkezőleg. (A kritika további része szintén spoilermentes).

Ez a cikk egy soha el nem készült Christopher Nolan portré darabja, ami úgy egy évvel ezelőtt íródott.

Csavaros, eszes, intelligens és a végletekig megszállott. Nolan első nagyjátékfilmje bőven rendelkezik elsőrendezős problémákkal, költségkímélő megoldásokkal – mindössze hatezer amerikai dollárból forgott - és csetlő-botló színészekkel. Ezek ellenére már itt körvonalazódni látszik az a gyönyörűen átgondolt, megkomponált komplex egész, amely ebben a zseniális elmében burjánzik – és amelyre épül a folyamatos erényeket gyűjtögető életmű. Igazi mintapélda (sikersztori ha úgy tetszik): félig lyukas zsebbel, barátokból színészekké avanzsált főszereplőkkel is lehet egy erényes, profi filmet forgatni, mert ami igazán számít az maga az ötlet. Nolan kiválóan filmre vitt forgatókönyvét ráadásul megfejeli azzal, hogy karizmatikus érzékkel rendez, ütemesen vezeti a cselekményt és még ebben a totál száraz, agyonstilizált, kissé már-már személytelen Londonban is explicitnek hat.

Nagyszabású mese. Egy százmillió dolláros szemfényvesztés, amely olyan gyönyörű trükkökkel hadonászik, hogy hajlamos vagyok néhány pillanatában bedőlni neki. De mindig jön egy perc, amely az orromra bök és tudatosítja bennem újra meg újra, hogy a Watchowski-tesók filmje egy monumentális mese és nem több. Ez egy fontos aspektus, egy figyelmeztetés, hogy nem érdemes a filmet afféle életfilozófiaként vagy hatalmas magasságokba szökő évtizedes bölcsességmegfejtésként értelmezni, mert ha így teszünk, azzal saját értelmi intelligenciákat húzzuk le a klotyón. Erre voltaképp maguk a készítők ébresztik rá a nézőt a sok-sok cselekményszál, végtére is pozitív kicsengésű befejezésével.

„Az elveszett lelkek városa”

Hosszú idő telt el azóta, hogy Silent Hill kapui ismét bezárultak, és Rose Da Silva (Radha Mitchell) kislányával együtt a fojtogató köd és elmondhatatlan borzalmak uralta dimenzió börtönében ragadt. Ám Rose-nak valamilyen titokzatos módon sikerült kijuttatnia Sharont a halott városból, aki azóta tinédzser éveinek végét taposva, Heather Mason néven futva menekül apjával, Harryvel (Sean Bean) a Rend fürkésző tekintete elől, akik megszállottan vadásznak a lányra (Adelaide Clemens). Egy napon azonban Harryt elragadja a gonosz, és Heather csupán saját magára és egy Vincent nevű srácra (Kit Harington) számíthat, amikor elindult Silent Hillbe, hogy megmentse apját és szembeszálljon sötét démonaival.

Corvus corax

Egy bagoly huhogása hasít bele az éjszaka csendjébe. A kopasz fák elaszott, sápadt kézre emlékeztető göcsörtös ágai könyörgőn nyúlnak az ég felé, míg ijesztő árnyékukat hosszúra nyújtja a felhős égbolton pislákoló Hold fénye. Lassan vékony köd ereszkedik a régi épületek korhadt deszkái köré, és ha mindez még nem volna elég kísérteties, a környéket egy szellem tartja rettegésben, az emberek éjszakánként pedig már ki se mernek lépni az utcára. Úgy tűnik, a város egyik régi legendája elevenedett meg. Hmm... Ez úgy hangzik, mint egy rejtély! Még szerencse, hogy épp a városba érkezett a Rejtély Rt., egy négy fiatalból és egy dán dogból álló csoport – engedjétek meg, hogy az eredeti nevükön szólítsam őket -, Freddy, Daphne, Velma, Shaggy és Scooby-Doo.

Apollo 18 (2011)

Miután néhány röpke interjúban megismerjük a főszereplőket szolgáltató három űrhajóst, majd pár családi felvétel még ránk is erőlteti, hogy megszeressük őket, a fiúk már indulnak is a Holdra, hogy egy szigorúan titkos küldetés keretein belül kőzetmintákat gyűjtsenek, ám ehelyett valami egészen mással találják szemben magukat. Amikor épp nem a kameráikkal bíbelődnek, zenét hallgatnak vagy porított sonkát zabálnak, akkor ugrabugráló rákokat csapkodnak kis kalapácsukkal, és kétségbeesetten szaladgálnak a Hold jeges krátereinek mélyén. A helyenként zavaróan hangyás, máshol idegesítően kapkodó, időnként meg katasztrofálisan szaggató, egyszer sötét, utána pedig villódzó diszkófényekkel operáló, minősíthetetlen képtől gyakorlatilag élvezhetetlen a film, és ha ehhez még hozzávesszük a viszonylag eseménytelen, olcsó és fantáziátlan ijesztgetésekkel szabdalt, rettentő unalmas történetet, akkor az összhatás bizony már kőkeményen verdesi a nézhetetlen kategóriát. Pedig a film alig 80 perces. 2/10