A Citadella egy végtelenül egyszerű, ám annál szórakoztatóbb, gyönyörűen illusztrált és jóformán megunhatatlan taktikai kártyajáték, ami a középkori városok izgalmas világába kalauzol el bennünket, ahol uralkodókként elsődleges célunk lesz városunk felvirágoztatása. Összesen 8 kerületet kell felépítenünk gondosan összegyűjtött aranyunkból, mialatt különféle szövetségeseket választhatunk magunknak. Ez pedig amellett, hogy némi szerepjátékos beütést kölcsönöz a Citadellának, kellően változatossá is teszi, hiszen körönként váltogathatjuk karakterünket.

Összesen 8 szövetséges közül választhatunk (orgyilkos, tolvaj, mágus, király, püspök, kereskedő, építész, hadúr), melyek mindegyike sajátos képességgel vagy képességekkel rendelkezik. Ezek a képességek általában vagy nekünk segítenek, vagy az ellenfeleinket hátráltatják, de lehet egyszerre a kettő is; a mágus például lehetővé teszi, hogy ellenfeleinktől kártyákat szerezzünk, amiket aztán beépíthetünk saját városunkba. A kereskedő több aranyat kap, a hadúr pedig képes épületeket lerombolni, míg a tolvaj egy pillanat elszedheti a türelmesen összegyűjtött aranyat az utolsó centig. Ebből következik, hogy alkalomadtán kőkeményen szívathatjuk ellenfeleinket – vagy ők minket. A szerencse bizony komoly szerepet játszhat egy-egy menet végkifejletében.

Ha megvan a karakter, kezdődhet a kör, a játékosok cselekedhetnek, azaz sorban húzhatnak kártyákat és/vagy aranyat, majd ezt követően építhetnek kerületeket. A kör végeztével pedig mindenki új karaktert választ és folytatódik a játék. Érdekesség, hogy nem feltétlenül az győz, aki először felépíti a 8. kerületét, mivel a különböző kerületek más-más értékűek, attól függően, hogy hány aranyba kerültek. Aki ráadásul minden típusból (pl. kereskedelmi vagy nemesi) rendelkezik legalább egy kerülettel, az a végén plusz pontokat kap.

A Citadellának egyetlen nagy negatívuma van, méghozzá az, hogy a kártyák rettentő sérülékenyek. Mivel nagyon fontos, hogy ne ismerjük ellenfeleink lapjait, különösen a karaktereket – különben semmi értelme az egésznek -, legalább ezeknek érdemes kártyavédő fóliát beszerezni, de házilag is megoldhatjuk a problémát, például ha egy 8 db-os PVC igazolványtartóból kivágjuk az átlátszó belső zsebeket, és azokba bújtatjuk a kártyákat.

A játékidő értelemszerűen a játékosok számával egyenes arányban növekszik. Minimum 2, maximum 8 (a kiegészítővel 9) uralkodó versenyezhet a leggazdagabb város birtoklásáért. Míg 2 játékossal kb. 20 perc egy menet, magasabb létszámmal akár 1-2 óráig is elhúzódhat. Ízlés dolga, hogy kinek mekkora az ideális létszám, de sok játékos esetén már a karakterek kiválasztása is elég sok időt igényel, ami a cselekvésekkel, építkezésekkel még hosszadalmasabb, így a saját körükre várakozó játékosok számára könnyen unalmassá, vontatottá válhat a játék; erre érdemes odafigyelni. Persze a szabályok nincsenek kőbe vésve, ezért azok apró módosításával felgyorsíthatjuk a játékmenetet, például véletlenszerűen oszthatjuk ki a karaktereket vagy 8 kerület építése helyett megelégedhetünk csupán 7-tel, stb.

A Citadella amellett, hogy kis helyigényű, könnyen is tárolható, ezért mindenhová magunkkal vihetjük, ráadásul egyszerű szabályrendszere miatt pillanatok alatt megtanulható, így tulajdonképpen bárhol, bármikor elő lehet kapni, hogy lenyomjunk néhány menetet.

A játék egyébként nem annyira olcsó, kb. 5-6000 Ft-ot kóstál, ami első ránézésre kicsit soknak tűnhet a doboz szerény tartalmához képest, ám néhány játszma után már kétség sem férhet hozzá, hogy minden ráfordított forint megérte. A magyar kiadás pedig amellett, hogy értelemszerűen teljesen magyar nyelvű kártyákkal és szabályfüzettel operál, tartalmazza a kiegészítőt is, ami még több izgalmas kerület- és karakterkártyát tartalmaz. Ezek cserélgetésével – ahogy az első mondatban már írtam – megunhatatlanul változatossá tehetjük a Citadellát.

Aki nem játszott még Bruno Faidutti zseniális játékával, az nem is sejtheti, hogy milyen jól el lehet ütni az időt mindössze egy pakli kártya és néhány cukorkára emlékeztető aranytallér segítségével. A Citadella egyszerűségénél és pörgősségénél fogva kortól és nemtől függetlenül mindenkinek erősen ajánlott, szóval irány a középkori városok, nemesek és intrikák világa! Lopj, gyilkolj, kereskedj és építkezz, de vigyázz, mert sosem bízhatsz az asztal körül ülőkben!