A bárányok hallgatnak c. filmet eredetileg Gene Hackman rendezte volna. Ő és Jodie Foster már a regény megjelenésekor a történet megszállottjai voltak, Hackman ráadásul nemcsak a rendezői székre pályázott, hanem Hannibal karakterét is ő akarta eljátszani. Végül a lánya beszélte le a filmről, aki túl durvának találta a sztorit. Így került a képbe Jonathan Demme, aki viszont Jodie Foster helyett Michelle Pfeiffert szerette volna megnyerni Clarice Starling szerepére, ám ő visszautasította az ajánlatot, szintén az erőszakos tartalomra hivatkozva. Maradt Foster, akinek színészi képességeiben nemigen bízott Demme, méghozzá annyira nem, hogy rögtön 300 másik színésznőt is megkeresett a szereppel kapcsolatban, ám egyiknél sem járt sikerrel.
Hannibal szerepére Sean Connery-t szemelte ki, aki nem kért belőle. Jack Nicholson lett volna a következő választás, csakhogy ő meg Demme egyetlen hívására és üzenetére sem válaszolt. Jeremy Irons meg nem akart gonosz szerepet vállalni. Végül Anthony Hopkins kapta meg a szerepet és Jodie Foster is maradt.
Amikor Hopkins megtudta, hogy Az elefántemberben nyújtott alakításával keltette fel a rendező figyelmét – ahol szintén orvost játszott -, megjegyezte, hogy „De hát Dr. Treves egy jó ember volt”. Mire Demme annyit felelt, hogy „Lecter is az, csak egy őrült elme fogságába esett”.
Hopkins a szerepre való felkészülést sorozatgyilkosok aktáinak tanulmányozásával töltötte és néhány börtönbe is ellátogatott. Végül annyira eggyé tudott válni a karakterrel, hogy alakításáért Oscar-díjat kapott, méghozzá a legjobb férfi főszereplő kategóriában, pedig alig több, mint 20 percet töltött a vásznon. Ilyesmire azóta sem volt példa.
Érdekesség, hogy Hannibal a képernyőn töltött idő alatt egyszer sem pislog.
A film mellesleg mind az 5 fő kategóriában megnyerte az aranyszobrot (legjobb színész, színésznő, rendező, film és forgatókönyv).
Annak ellenére, hogy a film 1990-ben elkészült, csak 1991-ben mutatták be. Demme azt gondolta, hogy jó randifilm lenne, ezért Valentin-napra időzítette a premiert…
