Van "AZ" a bizonyos szenvedély. Amely mindennél és mindenkinél jobban, a belsődből, a legmélyebbről tör fel és hajt előre, amelyet nem tudsz kiverni a fejedből, amely még álmodban is bizergálja minden porcikádat, amely nélkül nem lehetnél sikeres abban, ami iránt rajongasz. Az, ami Roger Federer-t még 33 évesen is fűti, az amitől Dr. House képtelen leállni, amíg meg nem fejti a diagnózist, az amely családot, szerelmet, barátságot és minden egyebet a környezetedben elhomályosít. Ez a szenvedély, ez a vágy, ez a leírhatatlan narkotikum, az elhivatottság mérges gáza, az ambíció turbinája hajtja Dr. Masterst (Michael Sheen) is. Aki egy egész karriert épített arra, hogy megvalósítsa terveit a szexualitás tudományos úttörőjeként. 1957-ben azonban az orgazmus szótól az emberek legszívesebben kifutottak volna a szobából. Úgyhogy minden mocskos-lucskos eszközt be kell vetnie, hogy létrejöhessen a tanulmány. És Masters-nek még létezik a lelkiismerete, mely gyakran mardossa az első évad alatt, de a cél, az elhivatottság szentesít minden eszközt. Majdnem.
Már maga a téma, a megtörtént eseményeket feldolgozó történet a kezedre csap, mert 1957-ben a szexet maximum csak művelték, de a száján senki se ejtette ki. Gyönyörű, ahogy a nőcsábász, jóképű rezidens az egyik jelenetben megkéri az aktuális áldozatként a hálószobájába tévedő szőkeséget, hogy szopja le. "De hát...anyukám azt mondta, hogy semmit ne vegyek a számba, ha nem tudom hol járt előtte..." Gondoljatok bele, ebben a hímsoviniszta korban, ebben a nőket egy kórházban maximum titkárnőnek alkalmazó közegben, milyen reakciókat válthat ki egy orvos, és annak női asszisztense (Lizzy Caplan dögös, talpraesett, elbűvölő és intelligens karaktere kuriózum), ha a maszturbációt, a közösülést és minden ezzel kapcsolatos emberi reakciót akarnak tudományként letolni a nagyérdemű torkán. "Fuck off!" - úgy nagyjából ezzel nyugtázzák tevékenységüket.
De a Masters of Sex valójában jóval több ennél: eszméletlenül pontos és hangulathű korrajz, egy gyakorlatilag nemzésképtelen szülészről, aki egész életét, karrierje kezdetét tudatosan, 20 éven át építette ahhoz, hogy biztosítsa mind a financiális, mind a befolyásos társadalmi, szakmai hátteret a tanulmányához. Tökéletes ház, bájos feleség, anyagi biztonság, a kórház és egyetem legprofibb szülész-nőgyógyásza, feddhetetlen szakmai hírnév. Egyetlen cél érdekében (az első epizódok egyikében lévő visszatekintések hátborzongató hitelességgel prezentálják a változást, a szentül kitűzött cél múlhatatlanságát).
Eközben a Virgina Johnsont megtestesítő Lizzy Caplan maga a feminizmus jelképe, az eltökélt NŐ, a családanya mely karriert akar, és aki az íróasztal mögül, titkárnőből orvossá avanzsál. Akit szép lassan ugyanolyan szenvedéllyel kezd el fűteni ez az egész tanulmány, hogy saját testét, saját reakcióit, saját intimitását is feláldozza a tudomány oltárán.
Persze a Masters of Sex energikusságához a szexből adódó konfliktusok, a közös munka által generált érzelmek, és a folyton sebeket felszakító múlt ugyanúgy hozzátartozik, mint a tudomány iránti lojalitás. Sőt, az idő múlásával egyre nehezebb meghúzni azt a határt, mely elkülöníti a tudományt az érzelmektől, amelynek már csak ürügye ez az egész tanulmány és amely már érzelmekről, viszonyokról és házasságok szétszakításáról szól.
Dr. Masters és Virginia párosa eszméletlen kémiával, de ugyanakkor profizmussal képes egymáshoz simulni, miközben az egyikük arrogáns, önző, magának való és a kudarcoktól rettegő, a másik pimasz, határozott, de meggyőző és konzekvens. Kettejük párosa mellett minden érzelmi töltet, minden más szexuális túlfűtöttség háttérbe szorul, pedig az egész évad során sosem vallják be egymás felé szavak segítségével, hogy mit éreznek. Ettől olyan lenyűgöző a párosuk: ugyanis egyetlen pillantásukban, grimaszukban, vagy mosolyukban minden érzelem maximálisan megtalálható, amelyet táplálnak egymást iránt.
A Showtime-on tavaly kezdett széria egyetlen hátrányossága, hogy meglehetősen sok mágikus csavar, azaz sok "véletlen" gabalyítja a mellék- és főszálakat, amiktől itt-ott időnként túl művinek érződik a dráma, amelyek kiszámíthatósága túlságosan magasra rúg. De ez ténylegesen csak egy olyan apró negatívum, amely maximum apró forgácsdarabokat metsz le a sorozat magas profizmusából és elvitathatatlan minőségéből.
Cinikus, arrogáns, pimasz, drámai, tudományosan kielégítő és baszott szexi. Aki egy kissé szokatlan kábeles sorozatot keres magának, nyüzsgő atmoszférával és egyedülálló hangulattal, az azonnal kattanjon rá. Vagy nézze meg ezt a baromi stílusos és eredeti promóvideót, amely által engem is csapdába ejtettek. 8/10
