Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Így járni a sárga esernyős lánnyal (HIMYM évadzáró)

2014.05.02. 07:00 Gevin

Van abban valami fenemód bájos és könnycsalogató, ahogy az Így jártam anyátokkal-nak kilenc évados kálvária, régóta tartó, baszott mély hullámvölgyek után sikerül felmutatni a barátság értékének fontosságát. Hogy az egész sokkal nagyobb és összetettebb annál, hogy a kilenc éve tévés baráti körünkbe fogadott karakterek végül kibe lesznek szerelmesek. És ugyan lehetséges, hogy már hosszú évadok óta a közelében sem volt a sorozat annak a kreatív humor-orgánumnak, amelyen az első három fantasztikus szezonban megszólalt, de időközben jól változtatta meg az irányt. Nem tökéletesen, de meglehetősen jól gyúrta be a drámát az elborult pillanatok, a hétköznapok változatlanul sodródó perceinek sokasága közé.

How-I-Met-Your-Mother-Finale-2-Portable-755x420.jpg

Ezért van valami az utolsó pár epizódban, amely egyszerre idéz elő gombócot a torkodban és egy végtelenül őszinte mosolyt az arcodon. És ott, azokban a pillanatokban nem az fog eszedbe jutni, hogy az írók mennyire ötlettelenek, illogikusak, idióták és idegesítőek voltak több tucat epizódon keresztül, hanem az, hogy basszus el kell köszönni tőlük. Hogy a búcsú legyen akármilyen közhelyes, szirupos, béna, ezerszer látott és hallott, mert amikor te kerülsz bele, akkor mindig fáj.

Különösen, ha közben a narratíva lehetővé teszi, hogy ugráljunk jelenben, múltban és jövőben, amit a How I met készítői aljas módon kifejezetten jól használnak, hogy az ember szíve belesajdul. A nosztalgia valahol mindig egy kellemesen szomorú érzés, amelyre voltaképp az egész Így jártam anyátokkal sorozat épül. Csak a kezdeteknél még abszolút hangsúlytalanul lappangott a háttérben, mert nyilván akkor még nem sok szükség volt rá.

Haragudhatnék az írókra (de már úgyis régóta ismerik a szidalmaim), azért ahogyan elvarrták a szálakat és a fordulatért, de őszintén szólva semmi okom nincs rá. Az egész befejezés, a passzentosan, cseppnyi nyállal, annál több érzelmi csúcsponttal megírt narráció, a naiv Ted monológjai, melyek végre nem csak üres baromságok és hiú ábrándok, most célba találnak. Most értelmet nyer minden (őszintén szólva engem baromira hidegen hagy, hogy az írók teljesen másfelé tartottak, mint ami végül lett).

how i met finale.jpg

Szóval sikerült elérnie a sorozatnak, hogy mindig jó szívvel gondoljak vissza rá, mert a karakterei a mai napig a legjobb kisképernyős haveri klubtagok, akiknek most beért a sorsuk. 9 év.

komment

Címkék: vígjáték dráma how i met your mother sorozatkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr646098677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.05.02. 08:23:46

a befejezéssel nálam azt érték el, hogy bánom azt a "9 évet" amit vele töltöttem.

És ilyet még egy sorozat se okozott. Ha ma kellene elkezdeni akkor nem pocsékolnék el rá 1 pillanatot se, nemhogy 9x22-24 részt.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2014.05.02. 09:34:09

@doggfather: Rengetegen osztják a véleményed, de őszintén szólva még ha voltak is bizonyos pillanatok mikor megvertek volna az írókat én a mai napig szívesen emlékszem vissza rá.

Plusz a zárás is tetszett, mint látható fentebb.

tisztapista 2014.05.02. 16:07:38

A sorozatszerzők két óriási dilemmája, hogy hogyan kezdjék el, és hogyan fejezzék be a sorozatot. Az első és utolsó részek kivételével már fut a szekér, mindenki várja az új epizódot, majd az új szériát.

A sorozatok dinamikája leginkább az első és utolsó rész nélkül érthetők meg. Ugyanúgy a sorozatrajongók érdeklődése is.

Most őszintén: egy GoT rajongó a végkifejlet miatt nézi, vagy pedig az állandó "fordulatos" cselekmény miatt?
Na ugye.

Vagy egy Dallasnak, Barátok köztnek van valami értelmes végkifejlete? Na ugye.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása