Még az év végi toplisták előtt nézzük, hogy mi lesz a termés jövőre. Azért lesz mire beülni a moziba. Ti mit vártok a legjobban?

19 év, basszameg. Daniel (Aden Young, avagy kiderült, hogy Nicolas Winding Refn ikertestvére is a szakmában van) majdnem két évtizedet tölt a halálsoron, várva a kivégzését egy fiatalkorú lány megerőszakolása és meggyilkolása miatt. A fehér szoba magánya, a bűntudat kínkeserves önmarcangolása végül nem emészti fel teljesen, de hiú reményeket nem táplál. Itt fog megdögleni. Csak, hogy tizenkilenc év után (lásd az igazságszolgáltatás gyorsaságát) előkerül egy, az ítéletet negáló bizonyíték, miszerint a sperma nem egyezik az övével és a gyilkosságban sem biztosak. Daniel majd két évtizednyi magány, bezártság, lelki és testi erőszak után visszatér családjához, a külvilágba.

Pornódráma. Joseph Gordon-Levitt első filmje duzzad a fiatalos energiától, izzik a bizonyítási vágytól és azt kell mondanom, hogy elég természetesen jön belőle minden. Ugyan a Don Jon egy óra alatt elverekszi magát Scarlett Johansson puncijáig, de, mint ahogy hamar kiderül a tökéletes testbe csomagolt nőről, hogy csak felszínes picsa, úgy Levitt debütálása sem fúr le a csontig. De nem is szükséges.

Száz százalékos szubjektivitással összeszedtünk nektek öt filmet, amiket mi fogyasztunk minden december végén a halászlé és a halálos túladagolást okozó sütemények mellé. Jöhetnek az egyéni toplisták, egyet- és egyet nem értések, de a lényeg ugyanaz: mindenki találjon magának néhány kedvére valót az eddig betárazottak mellé. Merry Christmas, bitches!

Scorsese-montázs. Gyönyörű.