Clay és újgazdag haverjai egy koncertről igyekeznek egy eldugott sikátorba néhány gramm kokóval az orrukban, nevetve, kissé izgalomba hozva magukat. Miközben nézik a falnak támasztott tizennyolc-tizenkilenc év körüli fiú holttestét egyikük rágyújt egy jointra, majd körbekínál mindenkit. Valaki közülük meglökögeti a hullát, tuti halott-e? Tuti. Rip egy szál cigit dug a halott srác vértől cserepes szájába, a többiek rágyújtanak, bámészkodnak még egy darabig. Majd kisvártatva Rip azt mondja a többieknek, hogy húzzanak át hozzá, mert akar mutatni valamit, amit látniuk kell. Pont öt egész percig érdekelte őket, hogy találták egy túladagolásban meghalt, korukbeli srácot. És ez még nem a leggusztustalanabb érzéketlenség Bret Easton Ellis X-generációról szóló első könyvében.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.