’50-es évek. Florida, Miami. Aranybarnára sült formás női hátsók, dőzsöl a dohányfüst, a fülledt éjszakákat bevilágítják a klubok és hotelek ragyogó nagybetűs feliratai. Isaac Evans ott épített fényűző hotelt, ahol előtte csak homok és szúnyog volt, most pedig tömeg és csillogás, ahol eladók az álmok. Csakhogy a szakszervezet most a nyakát szorítja, a tüntetők ismétlődő kényelmetlenségeket okoznak neki, ráadásul szilveszter napja van, aminek apropóján Frank Sinatra fakad dalra az est fénypontjaként. Közben a híresebbnél híresebb személyek folytonosan visszamondják asztalfoglalásaikat, s ha nem tud dűlőre jutni a szakszervezet vezetőjével, a gépezet gyors ütemben darálja be őt, s a felépített monstrumot egyaránt. A lezser eleganciába csomagolt nagymenő azonban minden eszközt megragad, hogy félretolja azt, aki az útjába áll. Még ha a cél érdekében a kívülről dúsgazdag kifinomult, de belül rothadó floridai alvilág egyik kulcsfigurájának a segítségét is kell kérnie.
Színpompás, stílusos, aranybetűkkel kövezett showbiznisz, avagy a szórakoztató ipar cápái Floridában is véreskezűek. Isten hozott Magic City-ben!
Ike úszó hullák sokaságának rémálmából riad, köntösét felöltve kisétál az erkélyre, ahol jóízűen rágyújt a feltehetőleg Kubából importált kiváló minőségű szivarra, amikor a hatalmas medence közepén meglátja, hogy a kutyájuk teteme lebeg a felszínén. Majd kora reggel a táblákkal köröző tüntetők egyikének kezébe nyomja azt és jól pofán vágja. 2 perce látom a karaktert, de már imádom. Határozott, sármos, sikeres, jóképű, napbarnított, lezser, s ha éppen nem szivar lóg a szájában, akkor pont egy másikra gyújt rá - Jeffrey Dean Morgan vagy így született, vagy ember nincs, akinek mindez jobban állna.
A fülledt, mámorító ’60-as évek Miamijából éppencsak Dexter hiányzik, de ő sem annyira, hogy ne lennénk meg nélküle. Hiszen a kerekded formás idomok látványa közötti hézagokban maximum egy cigire van időnk, vagy százra – a pilot nettó 55 percéből csoda ha 2-ben nem füstöl a dohány valamilyen formában -, miközben lassan, de színtiszta hangulatban kezdik felvázolni a karakterrajzokat. A megkapó szállodatulajét, a hedonista nőcsábász fiúét, annak inverz testvérét, a pofátlanul szexi Anna Kurylenkot, és természetesen a kívül higgadt, belül vadállat – néha fordítva – dollármilliárdos gengszterét, akinek minden szavából csöpög a fenyegetés és a zsarolás, már ha épp nem a feneketlen hatalomvágyról löki a monológot.
A szállodavezetés csínját-bínját nem innen fogjuk elsajátítani, de az atmoszférta- és hangulatteremtés szép példájának szem- és fültanúi lehetünk a Starz legújabb sorozatának kezdő epizódját látva. A forrongó kapcsolatok, az izzó levegő és a kétes alvilági ügyletek folyton változó labirintusában eleinte még könnyedén kiismerjük magunkat. A cselekmény nem rejteget egyelőre túl sok titkot, a karakterek jók, de kissé sztereotipek, mégis annyira megkapó a Magic City pompázó és explicit környezete, hogy könnyen eltrafálja az efféle szórakozásra vágyók ízlését. A karakterdrámának mélyülni kell, a cselekménynek feszülten hullámozni, és mivel a Starz már most berendelte a második évadot, ehhez még a potenciált sem bukták el. Reméljük, mi sem fogjuk. 7/10