Uramatyám. New York, RZA, Megan Good. 5. évados full-hedonista promó. Uramatyám!

Játék indít – grafika maximumra – nehézség (férfiasan bevallva) csak hardra, de megvan az oka – robbanás – holy shit!!! Belecsöppentem a 3. világháborúba basszameg! Fingom sincs, hogy kivel vagyok, hogy ki az ellenfél, de lőnek rám mindenhonnan, jobbról rakéták, fentről repülőgépek bombáznak, a sarki bódé lángokban, de nyomulunk előre ezerrel a fiúkkal és a jó öreg M4-es fegyverekkel (egyszer hátra is néztem, és ott semmi nem történt, de egye fene, csak én vagyok olyan hülye, hogy megforduljak körbenézni egy pillanatra), szóval úgy éreztem magam, mint egy porszem a gépezetben, annak ellenére, hogy mindenkit én lövök le – a lényeg, hogy azonnal beszippant a Modern „fucking” Warfare  érzés...Egy perc megállás nincs, Price kapitány is feltűnik, sőt még a második rész Soap-ja is, akit szitává lőnek kétszer, ráomlik egy háztömb, a szájában robban egy gránát, de kap egy adrenalint a szívébe, és már kézen fogva írtjuk a sötét ruhába öltözött elit harcosokat az egyre erősödő kísérő zenére!! Ember, ez egy igazi akciófilm!!!

Igazi hardcore poszter. Szerintem a fél team egy héten át tervezte

4 óra 30 perc és véget is ért a Makarov által kirobbantott világméretű összecsapás; két izzadt, büdös, vizes póló hever a szobám sarkában, a szomszéd már 2 órája csengetett folyamatosan, hogy mi a faszom ez a hangzavar, a telefonomon 11 nem fogadott hívás, de… én vagyok a világ királya.

What's the problem?? 

4 barát, egy emlékezetes nyaralás. Aztán az egyikük eltűnik, a tréler pedig az andalító, kellemesen lágy tempóból átmegy egy borzalmas thrillerbe. Mármint borzalmasan jóba, ahol pattannak az idegek, mert történt valami azon a kiruccanáson. Ahhoz, hogy kiderítsük meg kell majd néznünk a filmet, ami az előzetes után azt hiszem nem jelent különösebb akadályt.

Bár sokkal feszesebbre kellett volna vágni ezt a Rescue me-t összefoglaló videót, azért így is szépen idézi fel a 62-es egység elmúlt hét évét. Újoncoknak spoileres, úgyhogy ésszel, de úgyis az kattint, aki nézte Gavinéket.

Évek óta nem láttam ennyire jó gyerekfilmet. Az már csak hab a tetején, hogy J.J. Abrams sci-fibe csomagolta. Fogta az E.T.-t, lehámozta róla a szentimentális felesleget, hozzáadott egy kávésbögrényi családi drámát és mindezt visszaküldte a 80-as évekbe. Persze a jelen technikájához mérten saját szájíze szerint belegyúrt néhány fenomenálisan látványos, grandiózus akciójelenetet. De ezért azt hiszem nem fogjuk utálni.

Így kell ezt csinálni, kérem szépen. A Rocksteady 2009-ben már megmutatta, milyen a jó szuperhősjáték, a rajongók pedig egyöntetűen a műfaj netovábbjának kiáltották ki az Arkham Asylumot. Az elsöprő siker fényében a folytatás érkezése már-már törvényszerűnek tűnt, és két évig tartó lelkes fejlesztés után végre napvilágot látott a fiúk dolgozószobájában az Arkham City. A játékkal kapcsolatos elvárások nem voltak kicsik, hogy úgy mondjam, a készítők ráadásul nem csak azt ígérték, hogy hozni fogják az általuk felállított igen magas színvonalat, hanem még bőven túl is szárnyalják azt. A kijelentés pedig bármennyire is tűnt egy jelentéktelen marketingszövegnek, azt nekünk most mindenképpen le kell szűrnünk, hogy a Rocksteady fejlesztői bizony szavatartó emberek.

Ebben a városban valami nagyon bűzlik

Nem rég lehordtam ezt az összegányolt második évadot és most meglepő módon nem belerúgok még egy kiadósat a földön fetrengő szerencsétlenbe, hanem meg kell, hogy dicsérjem. Méghozzá azért, mert a zombi, aki eddig írta átadta a stafétát végre valami rendes írólegénynek, aki kivágta a kukába azt a sok elmaszatolt szkriptet és az utolsó részt megtöltötte drámával és egy kevéske suspense-el. Olyannal, ami működik és nem fullad le. Némi spoiler a továbbra kattintóknak.

Tim Riggins csinál-e touchdownt zöld, négykezű pálcika lények és óriásszörnyek között? Avagy monumentálisnak kinéző blockbuster egy cseppnyi Prince of Persia áthallással és azzal a még mindig cseszettül zavaró Disney logóval.

Elérkezett a harmadik és egyben utolsó kérdés is (az előző kettő megtekinthető itt és itt). Aki körülnézne az erre megteheti. A játékszabályok után pedig a két wrestling-figurát tudjátok megtekinteni a tovább mögött.

"3 wrestlinggel kapcsolatos kérdést kellene megválaszolnia a játékosoknak, nyertest a helyes választ adók közül sorsolunk. A választ kérdésenként egy központi fantasmania.jatek@gmail.hu címre kell küldenetek. 3 hét folyamán heti 1-1 kérdésre kell majd válaszolnotok, és aki esetleg valamelyikre nem válaszolt az visszamenőleg is megteheti. Az email tárgyába írjátok bele, hogy "Pankráció Médiaviagra-Fantasmania nyereményjáték 1. kérdés". A nyeremény egy bontatlan figura +1 csomagolás nélküli verőgép (a tovább mögött szemügyre vehetitek őket)."

Íme a harmadik kérdés: Mi John Cena bevonuló zenéje?

Az utóbbi hetekben legalább egy (kis)valagnyira való promóanyag gyűlt össze Nolan Batman-trilógiájának záródarabjához - azaz a The Dark Knight Rises-hez. Ezért itt egy kis összegzés, hogy mivel is készül az eddigi legrealisztikusabb feldolgozást készítő rendezőmájsztró.

A Sötét lovaghoz képest időben 8 évvel később járunk majd a szélfútta Gotham Cityben - tehát denevéremberünkön nyilván csorbít majd az idő, még ha playboy-macsó testén ez csak halványan is látszik majd. Egyúttal Christian Bale kijelentette, hogy nem kívánja többször magára ölteni a bőrpatkány jelmezét, a TDKR-ben az utolsó jelenetét felvették, úgyhogy hello - Terrence Malick Lawless című drámájára gőzerővel készülhet. Bél azt is elköpte, hogy Anne Hathaway bitang jól fogta meg Catwoman szerepét, miközben Michelle Pfeifer egykori favorizált alakítása maradandó, ezért neki a legnehezebb megfelelnie - elhisszük?