Nálam eddig az év meglepetésfilmje a legutóbbi Végső állomás, ami nem elég, hogy ötödik részként jócskán ki tud emelkedni a sorozatátlagból egy olyan franchise-ban, melynek minden epizódja ugyanarra a sémára épül, de képes mindezt megtoldani még egy iszonyat durva 3D-vel is, amivel akkora élménnyé duzzasztja a filmet, hogy az agyadat eldobod.

A recept nagyjából ugyanaz, mint mindig, de hogy egy kicsit karakteresebb íze legyen a dolognak, bekerült egy új hozzávaló is a jól bevált elemek mellé. Hőseinket ismét egy random fiatalokból álló csapat alkotja, akik közül az egyik balesetet vizionál, majd megmenti társait, de mivel a Halál nem szereti, ha átverik, így hamarosan egyesével vadássza le őket. Később viszont még az is kiderül, hogy ha megölnek valakit, azzal kiválthatják a saját életüket, és nem kell mindjárt átköltözniük a túlvilágra.

Az „Ölsz vagy meghalsz” szabály bevezetése amúgy bármilyen meglepő, nem sok vizet zavar, mivel túlságosan nem kavarja meg a szálakat, bár tény, hogy valamivel érdekesebbnek és frissebbnek hat tőle a film. A siker természetesen most is a rendkívül látványos „balesetek” számlájára írható, a rendező pedig még akkor is tudja húzni az idegeinket, és akkor is tud meglepetést okozni, amikor nagyon is tisztában vagyunk vele, hogy a képen látható illető pillanatokon belül eltávozik az élők sorából.

Hogy a hatást még inkább fokozza, a tériszonytól kezdve a klausztrofóbiáig mindenféle félelmünket kihasználja, és ellenünk fordítja a film, megspékelve mindezt még egy szép adag vérrel, sokkoló és gusztustalan halálnemekkel, no meg némi morbid humorral. Ettől pedig elképesztően hatásvadász, mégis roppant szórakoztató mozit kapunk, főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a 3D-nek hála mindez a képünkbe vágódik, vagy az orrunk előtt csattan. Alacsonyan szálló végtagok jelzik, hogy (vér)eső közeleg, de mi már a kissé hosszadalmas intrót is nyálcsorgatva bámuljuk, miközben üvegszilánkok armadája hullik az ölünkbe, a végén pedig ráadásként kapunk egy 3D-be konvertált montázst az előző részek legszórakoztatóbb pillanataiból.

Abszolút komolytalan a film, tele iróniával, tehát a logikai és egyéb hülyeségeken nem érdemes fennakadni. A sorozat jobban sikerült epizódjai közé tartozik, 2D-ben is remek szórakozást nyújt, de plusz egy dimenzióban az igazi, engem legalábbis életem egyik legemlékezetesebb moziélményével tett gazdagabbá. Ezért pedig nem lehet kevesebb 8/10-nél, eggyel kevesebb dimenzióban persze az élménnyel együtt a pontszám is kisebb.