A mese amire Cameron elég sokat költött, és megérte.
Úgy folytatnám a mondatot, hogy: azoknak akik épp nem mentek el, irdatlan mocsok mód leinni magukat (vagy egész nap bent szoptak a suliba). Egyébként nem lesznek egyposzteres posztok, hanem minden héten kaptok egy efféle sűrítményt, mint most.
Ezzel kezdem, mert friss és baromi menő. A Green Hornet-hez érkezett, amit Michael Gondry rendez és Seth Rogen ír, yeah. Többek közt Christophe Waltz az egyik nagyobb szereplő. Akinek annyira felkeltette az érdeklődését, hogy akár a trailerig is elmenne, annak itt van.
A tovább mögött várok mindenkit.
Ha a Heroest és a Jumpert kereszteznénk egymással, a szerelmi kapcsolatból, ez a majd két perces embrió kezdene kifejlődni. Sőt, pontosítok, már egyre nagyobb a csemete hiszen 2011-re van kiírva. A születéshez pedig Timothy Olyphant asszisztál például.
Az egyik kedvenc sitcomom, ami kezdetben (1-2-3 évad) simán uralta a műfajt, de akármennyire kedvelem, be kell látnom, hogy mára kicsit elfáradt. Az a helyzet most, hogy az íróknak pont úgy le kéne ülniük egymással, mint Barneynak és Robinnak, hogy megbeszéljék mi van, (de lehet, hogy ezt már jóval előbb kellett volna?) és belássák, hogy van, amit ki kell mondani. Okés, hogy húzzák, mert ki kell tölteni az epizódokat, csak az a gáz, hogy még halvány sejtés sincs arról, hogy ki az "anyátok".
Néhány évvel ezelőtt láttam egy részt a Balázs show-ból, amiben egy nő ecsetelte, hogy „légtérhajlítással” képes közlekedni a bolygók között, és a műsor előtt 10 perccel még a Marson tartózkodott. Nem csoda, hogy megszakadtam a röhögéstől, amikor először meghallottam Az utolsó léghajlító címet. De hamarosan világossá vált számomra, hogy ennek semmi köze a Marika nevű földönkívülihez, hanem egy igen szórakoztató rajzfilmsorozatról van szó. És ha valami népszerű, akkor ugye abból Hollywoodnak filmet kell gyártania. Shyamalan vette kezébe az irányítást; lássuk, mi sült ki belőle…
-Vigyázz, szemmel verek!
A Supernatural rajongói örülhetnek, hiszen nemrég startolt a 6. évad + jövő év elejétől anime formájában is izgulhatunk Sam és Dean Winchesterért. A szériát a MADHOUSE stúdió hozza tető alá, akik általában nem rontanak el semmit, eddig olyan mestervűveket tettek le az asztalra, mint például a Death Note, a Nana, a Casshern Sins vagy a Claymore, hogy csak az utóbbi évekből emeljek ki párat. A trailer alapján pedig a Supnat is biztatónak tűnik:
Január 9-től jönnek, ami ugye a Kaliforgia esetében a 4. évadot takarja, az Episodes, Joey Tribiani, azaz Matt LeBlanc visszatérése lesz, ahol saját magát fogja majd alakítani (ez nálam erősen várós kategória), a Shameless pedig egy elég érdekes részeges-dráma felállásnak tűnik, William H. Macy főszereplésével. A Showtime-al sose volt gond.
Kezdem a jó oldallal: a Vakság nem szűkül be a posztapok-klisék közé, az ötlete eredeti és megvan benne az a potenciál, ami miatt tud újat és kiemelkedőt nyújtani. Most jön a de: a karakterek idiótasága totál felcseszte az agyamat. Hihetetlen, hogy milyen monumentális blődségeket voltak képesek körmölni az írók, a forgatókönyvbe. Ritka esetben mérgesítenek fel a filmek, de ennek most úgy sikerült, hogy miközben az alapfelállás tetszett, utána fortyogott bennem a düh. Ezt tuti kifejtem a továbbiakban, spoilerekkel nem tökölve.
Sam Rockwell tiszta Val Kilmer. Most picit hazudtam, mert a Convictionben lévő karaktere hajaz a Felonban lévő Kilmerre. Incredible true story - néha jobban örülnék, ha ezt már nem írnák ki. A lényeg még mindig az, hogy Rockwellt elítélik, Hilary Swank pedig szenved ettől, ezért megpróbálja kihozni. És nem is tudom, hogy a végén van e olyan szereplő, akinek a neve mellett nincs ott a "Academy Award Winner/Nominee" felirat. Ja, hát dehogy nincs, Rockwell, ő pont ezzel gyúr rá.
Bármennyire sablonvár, a szereplők miatt érdekel.
