Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

ez_a_blog.png 

  18_v3.png

banner_erdekesseg_tombraider.jpg

banner_sorozatkritika_truedetectives02.jpg

banner_sorozatkritika_sexanddrugsandrockandroll.jpg

banner_elmelkedes_sorozatjunkie.jpg

banner_filmkritika_madmaxfuryroad.jpg

Kiskarácsony mindenáron / Deck the Halls (2006)

2010.12.26. 06:31 Dr.Jones

A karácsonyi vígjátékok már jó ideje képtelenek megújulni, és erre remek példa a Kiskarácsony mindenáron, mert egy ezerszer látott történetet mesél el, miközben a régi nagy klasszikusok ötleteiből építkezik. Meglepő módon azonban, mindezek ellenére is egy viszonylag korrektül összerakott, egészen szórakoztató családi film lett.

Két szomszéd köré épül a sztori, akik gyökeres ellentétei egymásnak. Közeledik a karácsony, és Steve egy hagyományos, szolid ünnepet szeretne, Buddy viszont akkora díszkivilágítást tervez, amitől az űrben is láthatóvá válik a háza, ráadásul a közeledő fesztivállal kapcsolatban is egészen más tervei vannak, mint Steve-nek, aki mellesleg a szervező. Természetesen egyikük sem akar engedni a másiknak, így könnyen kitalálható, hogy a két családfő gyerekes párharcáról szól a film.

Ezt az alapszituációt már rengetegszer elsütötték, elég csak a Hull a pelyhesre, vagy a Szomszéd nője mindig zöldebbre gondolni. Az újszerűség varázsának hiányában tehát egyedül a poénokra és a vicces, kiszámíthatatlan fordulatokra alapozhattak a készítők. Előbbiből akad is néhány, viszont a fordulatok teljes egészében előre megjósolhatóak, de aki nem vár sokat tőle, az egészen biztosan végig tudja mosolyogni ezt a filmet.

Mint már említettem, a klisék mellett pár nyúlást is megengedett magának a Deck the Halls. Ezek közül a legszembetűnőbb Buddy világító háza, amiről nekem egyből a Karácsonyi vakáció „huszonötezer import olasz égője” ugrott be. Ebből következik még egy dolog, amit nem feltétlenül tud mindenki tolerálni: a Kiskarácsony mindenáron ugyanis kimeríti a giccs minden fogalmát. Ezt nem csak a csilli-villi díszletekre értem, hanem a film végi egymásra találásra és ennek mondanivalójára is. A tipikus amerikai befejezést kapjuk, ami megtanítja nekünk, hogy mennyire kell szeretni másokat, főleg karácsonykor.

 

Danny DeVito és Matthew Broderick ennél hálásabb szerepeket is kaptak már, de nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy élvezhető legyen a Deck the Halls. Talán kicsit negatívan írtam róla, de attól még nem egy rossz film ez. Egyszer simán nézhető, gyenge közepes. 5/10

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték családi filmkritika 5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mediaviagra.blog.hu/api/trackback/id/tr712534916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása