Akik nem tudtak kibékülni vele, hogy Paul W. S. Anderson Resident Evil filmjei messziről sem emlékeztetnek a játékra, azok örülhetnek, hiszen pont nekik készült a Bioterror. Full CGI az egész, ráadásul teletömték utalásokkal a játékokra, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a főszereplő maga Leon S. Kennedy, aki az egyik legnagyobb rajongótáborral bíró karakter a Resident Evil világában.
Az első percekben egy teljesen átlagos repülőtéren találjuk magunkat, méghozzá Claire Redfield és egy nem túl közkedvelt szenátor, Ron Davies társaságában, majd egyik pillanatról a másikra zombik ütik fel a fejüket a helyiségben, és rövidesen elszabadul a pokol. Szerencsére megérkezik Leon S. Kennedy is, aki rögtön kezébe veszi a dolgok irányítását, így sikerül kimenekíteni pár embert. A dolgok ezután csak tovább bonyolódnak, lesz itt bosszúállás meg terrorizmus, sok-sok zombival és egy igen kemény bossharccal karöltve.
Akciódús filmet rántottak össze a készítők, szinte az elejétől a végéig pörgés van, de természetesen néhol leül egy picit pihenni a Degeneration. A történet is egész jó, ám mindezek ellenére mégis egy kis hiányérzet maradt utána, ami valószínűleg a játékok terén fellelhető hiányosságaimnak tudható fel. A régi, nagy gamerek tehát mindenképpen jobban fogják élvezni nálam, pedig engem is többnyire lekötött.
A hangulat kellemesen borzongató; nincsenek nagy ijesztgetések, de a „félhomály van, és bárhonnan előbukkanhat egy zombi” – fíling azért előfordult párszor. A vér elég ritkán fröccsen, kicsit több brutalitást vártam egy Resident Evil filmtől, még akkor is, ha animációs. És ha már a CGI-nél járunk, muszáj megemlítenem a Degeneration legnagyobb gyengepontját: az emberek arckifejezéseit. Teljesen élettelen az összes karakter, kifejezéstelen szemekkel bámulnak és semmiféle érzelmet nem lehet leolvasni róluk. Ez főleg a mellékszereplőknél feltűnő, akik sokkal kevésbé kidolgozattabbak Leonnál és Claire-nél. A tájak és az épületek viszont kárpótolnak mindezért, sokszor fel se tűnt, hogy animációs filmet nézek, annyira élethűek és részletgazdagok lettek.
A játékok hangulatát remekül sikerült áthozniuk a készítőknek, ezért főleg a rajongóknak ajánlom, de laikusoknak is kellemes kikapcsolódást nyújthat a Degeneration. Nem kiemelkedő semmilyen téren (kivéve persze a játékokra jellemző hangulatot, ami sokkal jobb lett, mint például a Final Fantasy esetében), de azért egy 7/10-et mindenképpen megérdemel.