Ryan Reynolds alakított, de mekkorát! Ebből az emberből sok mindent kinéztem volna, de azt nem, hogy így elvisz a hátán egy másfélórás, egy helyszínes thrillert, ahol a helyszín ráadásul mindössze egy istenverte koporsó. Mivel baromi nehéz spoilermentesen írni erről a filmről, megpróbálom nagyon röviden összeszedni a lényeget.

A cím magában foglalja az egész történetet: Paul Conroyt élve eltemették. Természetesen nem üres kézzel hagyták sorsára, többek közt egy pislákoló zseblámpát, egy merülő mobilt, egy öngyújtót, egy laposüveget és egy bicskát talál magánál. A kijutásra azonban ezek aligha alkalmas eszközök, így nem marad más választása, telefonon kell mielőbb segítséget hívnia. A bökkenő csak az, hogy fogalma sincs, hol van, és hogy került oda. Rövidesen elrablói is felveszik vele a kapcsolatot, akik egyre vadabb dolgokat kérnek tőle…

A posztereket és trailereket elnézegetve kérdéses volt számomra, hogy ez az ötlet megérett-e egy másfél órás produkcióra, de azt kell mondanom, hogy kihozták belőle a maximumot minden téren. Mielőtt valakiben kétségek támadnának a hitelességet illetően, például azért, mert hősünk a föld alatt telefonálgat, ahol elvileg nem kéne térerőnek lennie, megnyugtatok mindenkit, hogy szépen lassan mindenre megkapjuk a kielégítő magyarázatot. A forgatókönyv meglepően jól sikerült, az érdekfeszítő fordulatokon túl még egy jó adag társadalomkritikát is csempészett a filmbe.

Elképesztő módon tudja tartani a feszültséget a Buried, bár igaz, hogy néha leereszt egy-egy pillanatra, de utána mindig újabb meglepetést kapunk az arcunkba, ami néha növeli, néha csökkenti a reménytelenség érzését, de mindenképpen emeli a nyomasztó hangulatot, ami átjárja a filmet. Brutálisan jól megragadták a klausztrofóbiás érzést, annyira fojtogató az egész, hogy én is sokszor Paullal együtt kapkodtam levegőért. Ez éppen annyira köszönhető a nagyszerű operatőri munkának, mint Reynolds zseniális alakításának. Az utóbbi években megmutatta ugyan, hogy ki tudta nőni a vígjáték-szerepeket, de csak most bizonyította be igazán, hogy mire is képes.

Nem akarom tovább szaporítani a szót, mert véletlenül sem szeretném csökkenteni az élményt, szóval csak elismétlem még egyszer, hogy borzasztó jó film lett a Buried, ami minden várakozásomat felülmúlta. A nagyon ütős befejezés után 9 pontot kanyarítottam volna, de most, kicsit lecsillapodva, valamint visszagondolva a kisebb üresjáratokra, azt hiszem, kiegyezhetünk egy bivalyerős 8/10-ben.